Pappá szentelték a népszerű zeneszerzőt

Antonio Lucio Vivaldi, az érett olasz barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb zeneszerzője, korának nagy hegedűvirtuóza.

Apja hegedűs volt a San Marco zenekarában, valószínűleg ő volt fia első tanára is. 1700-ban diakónussá, 1703-ban pedig pappá szentelték (vörösesszőke haja miatt az "il prete rosso", a vörös pap nevet kapja), de 1704-ben már egészségügyi okokra (valószínűleg asztmára) hivatkozva nem mutatott be többé misét. Igaz, papi jogaival továbbra is élt, és ez év őszétől a velencei Ospedale della Pieta nevű árvaház hegedűtanára és zenekarának karmestere, majd házi zeneszerzője lett.

Egy ideig Fülöp herceg, lombardiai helytartó udvari karmestereként szolgált Mantovában. 1714- től Velencében működött, mint a Szent Márk kápolna szólóhegedűse és az Ospedale della Pietà vezető karmestere. Kortársai főleg mint operaszerzőt ismerték. 1739-ig 38 operáját adták elő olasz színpadokon. Összesen 40 operaművet írt.

Közben három évig (feltehetőleg 1718-tól vagy 1719-től) Philipp von Hessen-Darmstadt őrgróf szolgálatában is állott, aki ez időben Mantova kormányzója volt.

Kezében nyerte el végső formáját a hegedűverseny és alakult ki a programkoncert műfaja. A versenymű forma végleges kialakítása is az ő nevéhez fűződik, meghatározta a tételek számát és jellegét (gyors-lassú-gyors).
Valószínűleg legismertebb műve Le Quattro Stagioni (A négy évszak), amelyben minden évszak egy-egy háromtételes, önálló versenymű.

Vivaldinak ma mintegy 770 műve ismert a zenetörténészek előtt, de tudjuk, hogy ez a teljes életműnek csupán része. P. Ryom műjegyzéke  valamennyi hiteles, kétes és korábban tévesen Vivaldinak tulajdonított művet felsorolja.

Van köztük 46 opera (Vivaldi maga 94-et említ), melyek közül 21 maradt fenn, melyek közül nagy ritkán játszottak a La fida ninfa, a L'Olimpiada és az Orlando furioso.

344 szólóversenyműve (köztük az örökzöld slágernek számító Négy évszak, mely a barokk programzene legszebb példája: minden concerto előtt egy-egy szonett mutatja be szövegesen is a hegedűverseny témáját), 81 két- vagy több hangszerre írt versenyműve, 61 sinfoniája, 23 kamaraversenyműve, 93 szonátája és triója azonban nagyrészt ma is kedvelt koncertdarabok. Írt ezenkívül három oratóriumot is, melyek közül egyedül a Judith triumphans maradt fent, valamint egyéb vokális műveket: 38 világi kantátát, 12 motettát, valamint 37 liturgikus művet.

Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy csecsemőkre Vivaldi zenéje megnyugtatóan hat.

-ej a hhrf.org és a wikipedia alapján-

[2009.03.04.]