Mindhalálig Blues - a ZZ TOP Budapesten járt

Három a magyar igazság, szoktuk mondani, és tényleg. BB King és Leonard Cohen után itt járt nálunk még egy nagy legenda, harmadikként a sorban. Kíváncsi leszek ki lesz a ráadás…

Öregen is pontosan

A Mystery Gang volt az előzenekar, sajnos lemaradtam róluk, pedig állítólag ilyen nagy színpadon sem szóltak rosszul. A ZZ Top fél 9 körül kezdett, mégpedig az Under Pressure című számukkal. Nem nagyon vitték túlzásba a színpadképet, a dob állati jól nézett ki halálfejekkel díszítve, ezen kívül 3 ledfal kivetítőként, meg két világító mikrofonállvány, valamint 3-3 kocka a hegyénél összeillesztve a dob két oldalán. A zenéé volt a főszerep, mint általában az összes ZZ Top koncerten. A két szakállas hozta amit vártunk, kemény feszes bluest tálaltak nekünk. Dusty Hill az elmaradhatatlan kalapban, Billy Gibson a szokásos rojtos sapkájában nyomta.

Régi témák

Nem volt teltház, de azért meglepett, hogy ennyien eljöttek a nagy öregekre (60 évesek már a szakállasok). Talán az első számnál nem volt tökéletes a hangzás, de a többi már nagyon rendben volt. Mondjuk annyira nem lehet elrontani két gitárt, meg egy dobot, de volt azért már rá példa. Egy lassú blues, majd a Pinchusion, nagyon durván, feszesen. Lassú, mégis akkorát szól, mint a ház. Utána az I’m Bad I’m Nationwide. Aztán a Future Blues, majd a Cheap Sunglasses. Mind-mind alapmű a ZZ Toptól, nem is lehet rá panasz.

Egyszerű, de nagyszerű

A nagy öregek megmutatták, hogy nem kell állandóan túlzásokba esni. Elég a minimál háttér, a zenén van a lényeg. Ebben mind a három – fent említett – koncert megegyezett. Minek a sok faxni, zenélni kell és kész. Nem gondoltam, hogy ez a koncert is ennyire működni fog, tényleg, csak a zene van. Üt a basszus, remek gitárszólók, szinte hangról-hangra megegyezik a lemezen hallottakkal. Kaptunk egy Foxy Lady-t is, tisztelgésként Hendrix előtt. Jön a Party on the Patio, majd a két talán legnagyobb sláger, a Gimme All Your Lovin’ és a Sharp Dressed Man. Nem tudom, hogy hányadszor játszák, de nem úgy néztek ki mint akik unják a dolgot. A vége előtt jön a szőrös gitár, nagyon jól néztek ki.

A ráadás

Egy kis szünet után visszajönnek még, a La Grange című eposszal. Nincs mit tenni, nagyon jók. Engem megvettek, teljesen. Ezek után bármit játszhatnak, én mindent elhiszek nekik. Jön még a Tush, majd a legvégén a Tube Snake Boggie. Alatta a kivetítőn egy Rubik-kockát tekergetnek, abszolút jó befejezés. Egy kicsit rövid volt talán, de megnézve más koncertjeiket a turnén, sehol sem játszanak többet. Szóval így kell ezt csinálni! A lecke adott, lehet tőlük tanulni.

Köszönjük a szép estét!

-Aretuska-

[2009.10.19.]