Még Rudolf Péter is csak kozmetikázni tudott a magyar filmgyártás szégyenén

A sokat sejtető cím - Szuperbojz - valóban nem vezet félre: öreg rockbanda lepukkant tagjai újra összejönnek, hogy megmutassák a nagyvilágnak – vagy legalábbis kis hazánknak –, hogy még mindig ott a helyük a színpadon.

Az egész persze a szokásos kelet-európai kivitelben történik. Ez önmagában nem is lenne akkora baj, leszámítva, hogy egyes szereplők alakítása még az Isaura című dél-amerikai szappanopera castingján sem állta volna meg a helyét.

Szerencsére olyan színművészek, mint Molnár Piroska, Haumann Péter, Rudolf Péter és Mucsi Zoltán bravúrosan mentik a menthetőt. Kiemelkedő és üdítő színfolt Stefanovics Angéla, akit az ország Emeseként zárt szívébe. Remek és hiteles szereplése hordozza magában a film folyamán szűkmarkúan csepegtetett, poénra emlékeztető megnyilvánulásokat.

Kis kitérő: Az RTL Klub jóvoltából milliomos lehet a munkanélküli énekesnő

Amúgy erőltetett gagek tömkelege sorakozik fel az egész estés tömör gyönyörben. A vége felé már attól húzódnak fel-fel az ajkaim, mert annyira egyszerűek, hogy szinte fájnak.

Egy mellettem ülő néző mindent elmondó kritikája abban merül ki, hogy az est fénypontja számára a popcorn volt. Lehet benne igazság, hiszen ő a keserű szájíz helyett legalább sóssal távozott.

A film emellett felvonultatja az összes fellelhető sztereotípiát: bunkó, részeges rockzenész; buta, szőke liba; rafkós prolisrác; a nőnél is nőiesebb homokos. Persze sokan operáltak már előtte is ezekkel a leegyszerűsített karakterekkel, a tálalás mikéntje azonban sokat lendíthetett volna ezen is.

Összegezve, a vígjátéknak titulált újkori magyar mozgóképi alkotás inkább tragikomédiára emlékeztet; bár néhol felcsillannak gyenge fényfoszlányok, amelyek egy másik, stabilabb és a kreativitásnak többszörös teret engedő alapokra épült eposz esetében, sokkalta nagyobb hatást érhettek volna el.

Megnézed a filmet? Láttad a SzuperBoyz produkciót? Mi a véleményed? Írd meg IDE!

- Navy - 

[2009.11.06.]