A debreceni Szeg már tíz éve járja saját útját, és közben büszkén viseli változékony sorsát. Most remek a hangulat és éppen egy nagy dobásra készülnek otthon: Első DVD koncertfelvételüket készítik el a neves alkalomból, amely a debreceni Új Vigadóban kerül rögzítésre december 5-én. A jubileum okán megpróbáltunk minél több régi és új taggal kapcsolatba lépni. Sikerült elkapnunk a két megmaradt alapítót: Patai Karesz gitárost és Szilágyi Pisti dobost, az újabb tagokat: Todonai Toca József énekest, Plank Károly bőgőst, és a már zenekaron kívüliek közül: Papp Zsoltit, Törös Attilát, Bakos Jozsót és Katona Péter énekest.
- Talán pont aktuális, hogy felidézzük a kezdeteket, és felsoroljuk a fontosabb állomásokat… Pisti: A zenekart Jozsó, Karesz és én alapítottuk, miután a korábbi zenekarunkból, a Numb-ból Falatka átigazolt a Neochrome-ba, majd a Replikába. Később, nagyjából 3 hónap elteltével csatlakozott Papp Zsolti, akivel korábban is jó kapcsolatban voltam, de egy rádiós interjú alkalmával megkérdeztem, hogy nem akar-e nálunk énekelni… Egyből igent mondott és 1-2 hónap alatt megírtuk az első pár dalunkat, amellyel stúdióidőt nyertünk a Keleti Ász ’93 tehetségkutatón. Végül a debreceni P. Box hangstúdióba kerültünk, ahol Méhes Jánossal elkészítettük 2 nap alatt a Fit of Rage-t. Az ezt követő évben saját költségen rögzítettünk még 7 dalt és az első demó dalaival együtt született meg a 13 dalt tartalmazó New Creation CD és beindultak a koncertek. 2001-ben a Denevér Tehetségkutatón nyertünk újabb stúdióidőt, amelyet kicsit saját zsebből megtámogatva láttunk neki a Gezbee Nights maxi elkészítéséhez. Ez jelentette az igazi áttörést. Addigra annyi fesztivál és klub is elkezdett érdeklődni irántunk, hogy amikor meghallottuk, hogy a Slayer Budapesten játszik, nagyjából két perc gondolkodás után megkérdeztem a főszervezőt – teljes elutasítás reményében, – hogy játszhatunk-e a vérthrasherek előtt. A legnagyobb meglepődés ezután ért, hiszen felléphettünk ezen a bulin és innentől nagyjából borítékolni lehetett az áttörést. Ami ezután jött, maga volt az álom: az összes fesztiválon kiemelt helyen, és időben (underground szinten) ott lehettünk, majd 2 országos turné a Tankcsapdával és az első lemez. Sok szép emléket őrzünk azokról az időkről. A legfontosabb talán az volt, hogy működött a csapat és mindenki élvezte. Ez az állapot hosszú idő után mostanra, a 2009-es évre tért vissza...
- A zenekar tizedik születésnapját egy DVD felvétellel egybekötött koncerttel ünnepli. Mit szabad erről tudnunk? Toca: Remélem, egy hatalmas bulinak nézünk elébe. Már alig várom, hogy a régi tagokkal egy színpadon nyomjuk a rock'n rollt.
Pisti: Mivel a csapatban az elmúlt 10 évben megfordultak páran mind a frontemberi, mind pedig hangszeres poszton, és az elválás nem volt minden esetben zökkenőmentes, ezért jó ötletnek találtuk, hogy ezzel a 10 éves születésnapi koncerttel elsimítsuk az ellentéteket. A koncerten egyébként kiemelt vendégként a Neck Sprain lép színpadra, akik két éve nem játszottak Debrecenben, így reméljük, hogy a 10 éves szülinap és a Neck Sprain fellépésének apropójából sokan eljönnek az Új Vigadóba. Lesz még három bemelegítő csapat, így fél 8-tól a Szélső Érték (Papp Zsolti ex-Szeg énekes új csapata), utánuk a Chrome Rt, majd a The Ministers lép színpadra...
- Általában a zenekarok kedvenc saját lemeze a legutolsó. Nálatok kinek melyik? Toca: Nekem tényleg a harmadik, mivel ezen már én énekelek, és rengeteg energiát fektettem bele.
Karesz: Nekem a nagylemezek közül az elsővel van bajom, sajnos elcsesztük egy kicsit, a hangzás túl steril lett, a számok tempóiból is visszavettünk, az utolsó két lemez viszont jól sikerült, meg vagyok elégedve velük. Pisti: Megszólalás szempontjából a demós dalaink magasan viszik a pálmát, illetve a legutóbbi lemezünk, a Hazaértem nyers és koszos soundja. Dalok tekintetében pedig én éppúgy szeretem a korai dalainkat, mint az új lemez dalait. Persze vannak számomra kedvesebbek, mint pl. a Hazaértem, a Vágd át a hálót, a Silly Laws, a Legjobbakat reméld. Katona Peti: Nekem a „New creation”. Igaz, hogy ebben nem volt szerepem a koncerteket kivéve. Egyszerű lényegre törő szövegek, nyers energia sugárzik a számokból. Jozsó: Két kedvencem van, a New creation és a Szeg II.
- Ki az akinek leginkább adtok a véleményére? Karesz: Néhány közeli barát, haver, néhány újságíró... Toca: Szakmai szempontból Korit (Koroknai Árpád – Omen, P.Box) szoktam kérdezni. A barátnőm és a családom viszont néha fájdalmasan őszinte, és ezt sokszor nehezen viselem. Plank Karesz: A négyünk véleménye a legfontosabb számomra, de bárki véleményét meghallgatom... Papp Zsolt: Én, személy szerint elsősorban a közönség véleményére adok, de ezzel együtt eszem ágában sem volt soha kiszolgálni őket és persze azokra a zenészekre, akik hasonló gondolkodásúak, nyitottak és őszinték. De leginkább Balázsra, a fiamra, aki már biztos, hogy a zenei pályán marad. Jozsó: Ha zenei dolgokra érted, akkor számomra csak is Pisti és Karesz jöhet szóba! Imádom, hogy két teljesen más személyiség mindkettő és mégis ugyanazok.
- Idén nyáron elég kevés fesztiválon jelentetek meg. Mi ennek az oka? Pisti: Kiestünk a körből… Sok emberrel – szervezővel és rajongóval egyaránt - találkoztunk, aki nem is tudta, hogy létezik még a zenekar. Sokan azt hitték, hogy Jozsó kiválása után abbahagytuk. Másrészt mi sohasem voltunk a bratyizós, csókos fajta, mi nem azért kaptunk fellépési lehetőséget, mert XY-t ismertünk, vagy mert jópofiztunk vele valahol, netalántán fizettünk érte.
- Mi a jó és mi a rossz a magyar fesztiválokban? Karesz: Szerintem kevés a metál zene (kivétel az idei Hegyalja fesztivált). Külföldön vannak metál fesztiválok, ahol csak ez a stílusú zene megy, én ezt hiányolom itthonról. Törös Attila: Ami kicsit idegesítő, hogy ritkán hallani olyan produkciót, ami igazán jól szól. A műszaki személyzet néha annyira nincs a helyzet magaslatán, hogy volt már olyan, amikor azt hittem, a biztonsági ember kever…
- Az ősz-téli szezon hogy alakul? Pisti: Lesz pár koncertünk a közelben, de ezerrel a december 5-i születésnapi bulira gyúrunk heti 2-3 próbával. És persze van nagyon sok új ötletünk új dalokra, amely persze még a jövő zenéje, de ezekkel is foglalkozunk, amikor van egy kis időnk.
- Kinek, miért fontos a zene? Karesz: Kikapcsol a hétköznapi életből, jó lemenni a próbahelyre zenélni a többiekkel. A sör is jobban csúszik a zenélés közben. Toca: Ezt elég nehéz megfogalmazni. Én már gyerekkoromban színpadot építettem, és Freddie Mercury-t utánoztam. Papp Zsolt: Egyrészt az életem szerves része, egyfajta önkifejezés. Másrészt maga az alkotás öröme, hangzóanyag készítése, később az élő előadás lehetősége igazi boldogság számomra. Nincs élet nélküle! Pisti: Így születtem. 3 évesen már zeneóvodában headbangeltem a furulyával. Minden, ami körülvesz kreatív: a munkám, a hobbim és minden ami ezeket összefogja, az a zene. Ez vagyok, nem is érdekel más. Katona Peti: Lemegyek a próbahelyre, becsukom magam mögött az ajtót, kizárok mindent, csak a zene van, és akikkel zenélek. Ajánlom mindenkinek, próbálja ki! Plank Karesz: Egy átdolgozott nap, vagy hét után, lemegy az ember a próbahelyre, ott kiadja magából a feszültséget, a rengeteg problémát és minden olyan dolgot ami megkeseríti az életét. Bekerültem három olyan ember mellé, akikkel zeneileg szinte teljesen egy hullámhosszon vagyunk, és valami olyat alkotunk, ami teljesen felpörgeti az embert. Ezután teljesen átszellemülve, jókedvvel lépek ki a próbaterem ajtaján.
Jozsó: Aki ismer, az tudja, hogy két nagy dolog teszi ki az életemet, ez pedig a rajz és a zene. A zene nagyon erős érzelmi töltetet tud adni az embernek, és ki tudja lendíteni arról a nullpontról, aminél nincs rosszabb.
- Mi a következő lépés? Pisti: Ha lezajlott a születésnapi koncert, utána pihenünk. Összerakjuk a DVD-t hangban és képben egyaránt, aztán majd meglátjuk. Nincsenek konkrét terveink. Zenélünk, új dalokat írunk és azt megpróbáljuk a lehető legtöbb embernek megmutatni.