Quimby: Szilánkos Mennyország a Pecsában

Eljött a nagy nap, amire már hetek óta vártunk, hogy ismételten mehessünk Quimby koncertre, a nagy nyári fesztiválok és koncertek elmúltával.

A délutáni nagy havazás, egyrészről (az ablakból nézve) igazi hamisítatlan karácsonyi hangulatot adott a lelkünknek. Amikor már az indulásra került a sor akkor már volt némi félelem érzet bennünk oda tudunk e jutni egyáltalán a koncert helyszínére közlekedési eszközzel. Hiszen hol az 1-es villamos nem járt időszakosan, pont, amikor odaértünk, így a trolit választottuk melynek útja során minden megálló között volt egy lerobbant példány belőle, de a mi járatunk szerencsére végigküzdötte magát a friss hómezőn így végül zökkenőmentesen érkeztünk meg a Városligetbe.

A Pecsa előtt már kígyózott a sor a bejutni vágyók kissé elázva, fázva várták végig a hosszú sort, hogy bejuthassanak a melegre, valamint találkozhattunk néhány jegyüzérrel is, hiszen már hetek óta nem lehetett jegyet kapni a bulira a jegyirodákban. Közülük egy volt aki úgy kérdezősködött „jegy mára” , mi mondtuk hogy esetleg holnapra jó lenne kettő, de nem vette lapot :), hiszen necces volt sikerül-e eladni a felvásárolt jegy mennyiséget, hallomásból tudjuk végén árában adták a jegyeket. Nagy nehezen, ruházat és táska átvizsgálást követően mi is bejutottunk a helyszínre persze kilométeres sorok a ruhatárak előtt és a büféknél úgyszintén, sőt gyakorlatilag közlekedni is nagyon nehezen lehetett a folyósón az embertömegtől.

Ekkor kezdett az elözenekar a Peet játszani a színpadon, amiből sajnos semmit sem láthattunk, hiszen sorbaállással töltöttük az időt. A program amúgy is sokat csúszott, hiszen a nézősereg is késéssel érkezett és a beengedés is lassan ment. Sajnos még egy dologra lettem figyelmes, amíg vártunk a ruhatárra, hogy volt néhány koncertlátogató, aki kicsit többet vett magához szemmel láthatóan a különböző közkedvelt melegítő italokból, hogy szépen fejezzem ki magam, így a biztonságiaknak ki kellet kísérni őket a koncertről.

Visszakanyarodva a lényeghez leadtuk a kabátokat és siettünk az eladó pulthoz, hiszen a héten jelent meg a Quimby új albuma a Lármagyűjtögető című kiadvány, amiben található egy CD, amin nyolc dal szerepel: Cuba Lunatica, Haverom a J.J. Cale, Én és a bank, Homo Defektus’ 09, Álmatlan dal’ 09, Ventilátor blues’ 09, Káosz Amigos ’09, Magam adom ’09. Valamint a tokban található még egy DVD lemez is, amit három különböző koncert anyagából válogattak össze a lemez szerkesztői, ezen 17 dal koncertváltozata nézhető és hallgatható meg. Valamint felvételeket láthatunk még az MTV ádplágd koncertről 12 dal került fel a DVD anyagára, valamint egy werkfilmet is találunk a menüben, amit a stúdióban rögzítettek. Tehát ez az új album tényleg jó választás karácsonyi ajándéknak az igazi lármagyűjtögetőknek!

Az átszerelés szünetében nekünk is sikerült a büfében innunk egy lazát és már csak pár percet vártunk a kezdésre. A koncert háromnegyed órás csúszással kb. 21.43 kor kezdődött el a „Zéró” dallal, amikor is a közönséggel együtt számolt vissza 10,9,8 a zenekar, majd a leg utóbbi nagy slágerük az „Ajjajjaj” következett.

Szinte az első perctől kezdve együtt élt a közönség a zenészekkel és percek alatt nyári forróság lett a teremben, kint a hóesés és a repkedő mínuszok, idebent igazi fesztiválhangulat lett úrrá.  Jó volt látni és átérezni a közönség örömét boldogságát a csillogó szempárokat megvillanni látni a lámpák fényében, vagy az összefonódó és a ritmusra együtt hullámzó párok sziluettjeit elnézni a zene hullámai szinte felkapták és lebegtették a tömeget.

Ezért sem véletlen, hogy az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő dunaújvárosi gyökerű együttes az utóbbi évek leg fontosabb és keresettebb nagyszínpados zenekarává nőtte ki magát, hiszen zenéjükre, egyedi szövegvilágukra nem lehet nem felfigyelni. Az együttes nyolc sorlemezt készített el közülük kettő ( Ékszerelmére, Kilégzés) a Magyar Lemezkiadók Szövetsége Év albuma díját nyerte el. Több más fontos díjat is besöpörtek az elmúlt időszakban, valamint Kiss Tibor (énekes, gitáros) az Artisjust Az év könnyűzenei szövegírója elismerésben is részesült. Nem is beszélve a színházi megmozdulásokról, hiszen a Shakespeare adaptáció az utóbbi évek egyik leghangosabb színházi siker volt.

Visszatérve a koncerthez jött a nagy kedvenc a „Most múlik pontosan” c. szám, amit az „Autó egy szerpentinen” követett, amit emlékeimhez képest teljesen új hangszerelésben hallhattunk. Ezt követte a most megjelent album nyitódala a „Cuba Lunatica”, a „Haverom a J.J. Cale” című dal. A hangulat fantasztikus volt és a közönség is jól fogadta az ismert slágerek közé becsempészett új dalokat.

Az együttesre még vár egy nagy karácsonyi buli Dunaújvárosban december 26-án (erre még 23-ig lehet jegyet igényelni), valamint fellépnek december 31-én a Dürer kertben a Lazac szilveszteri buliján és 2010. január 1-én Varázszene a Gödör klubban (erre már sajnos minden jegy elkelt).

Lassan a Pecsa koncert is véget ért éjféltájban, jó hangulatú buli volt, feltöltöttünk, megvettük a karácsonyi cd ajándékokat és indultunk haza.
Igaz itt is volt némi izgalom és félórás rohangálás a taxik után, de végül ez az akadályt is sikerült leküzdenünk.

- BK -

[2009.12.27.]