HIM

A finn együttest 1991-ben, Helsinkiben alapította Ville Valo énekes, Mikko „Linde” Lindström gitáros, és Mikko „Migé” Paananen basszusgitáros, majd csatlakozott hozzájuk a dobos Mika „Gas” Karppinen, és a billentyűs Janne „Burton” Puurtinen. A kezdetektől fogva feszegették művészi és érzelmi határaikat.

Ma már gyűjtők megbecsült darabja a ’96-ban csak Finnországban megjelent maxijuk, a 666 Ways To Love: Prologue, melyet ’97-ben követett a már Európában is debütáló albumuk, a Greatest Love Songs Vol. 666.

1999-ben jelent meg Razorblade Romance című korongjuk, amivel biztosították maguknak a szilárd helyet az európai rock élvonalában (nemcsak hazájukban, de Németországban is listavezetők lettek). Ezzel az albummal vezették be az ismert „heartagram” logójukat (csúcsára állított ötágú csillag és egy szív ötvözete).

Mindeközben az amerikai piacra is betörtek ezen album újrakiadásával, valamint a Deep Shadows and Brilliant Highlightsszal (2002). A 2003-as Love Metalon már olyan HIMnuszok szerepeltek, mint a „The Funeral of Hearts” vagy a „Buried Alive by Love”.

A Dark Light (2005) az USA-ban a Top 20-ban debütált, jól ismertté téve a „Wings of a Butterfly”-t és a „Killing Loneliness”-t. Tekintélyes turnét tartottak, és a Download Festivalon is felléptek. A HIM lett az első finn banda, akiknek aranylemeze lett az USA-ban.

Felfelé ívelő pályájuk következő állomása a 2007-es Venus Doom album volt, amelyről a „Passion’s Killing Floor” a Transformers egyik filmzenéje lett.

A HIM mindig kereste a saját hangját: a sötét sóvárgásét sűrű szónikus szőnyegeken, amiket mégis gyengédség és sebezhetőség szabott. Screamworks: Love in Theory and Practice (2010) lemezük alapmozzanata a „reményteli tragikusság”, ahogy Valo mondja. „A melankolikus pop törékeny érzékenységét akartam rock-izommal. A banda mindig is a hangzásbeli ellentétekről szólt; nagyszerű dolog az összes minket érő zenei hatást belefoglalni az albumba.”

[2010.01.28.]