(Még mindig) Felejthetetlen - Natalie Cole Budapesten lépett fel

Nem mindennapi élményben volt része annak a néhány ezer szerencsésnek, aki július 26-án este a budapesti Sportarénába, a 9 Grammy-díjjal kitüntetett, amerikai énekesnő, Natalie Cole koncertjére látogatott.

Koncert? Inkább találó a fantasztikus, varázslatos, hazánkban ritkán látható-hallható, kizárólag superlativuszokban jellemezhető performansz. Cole ugyanis több, mint énekes. Generációjának kiemelkedő előadóművésze, aki öt éves kora óta énekel, bejárta az egész világot, számos zenei stílusban a legkiválóbbat nyújtja, nem mellesleg pedig a legendás Nat King Cole lánya.

Képekben az előadás  - klikk a fotóra

Pontosan hat évvel ezelőtt volt alkalmam személyesen is találkozni és énekelni ezzel a különleges hangú énekesnővel. Azóta, egészen pontosan 2009-ben, több évi dialízist követően, Cole veseátültetésen is átesett. Ezek tudatában ledöbbentem, amikor a 60 éves Miss Natalie világoskék, légies selyemruhában a színpadra lépett. Egyszerűen lélegzetelállítóan gyönyörű látvány volt, egy fikarcnyit sem öregedett az elmúlt években, sőt…

Magyarul szólt a közönséghez a világsztár

Repertoárjának elmaradhatatlan darabjával, a Feverrel nyitott. A dalt követően magyarul köszöntötte elragadtatott közönségét, ami természetesen ovációba torkollott.

A kiváló muzsikusokból álló, nyolcfős zenekar kíséretében ezután egyik jazz-standard követte a másikat. Ismerős, elringató, nagy érzelmi töltetű, egyszerűen, ám kifogástalan minőségben előadott zenéknek lehettünk szem- és fültanúi. Többek között felcsendült a L-O-V-E, a Route 66, a Walking My Baby Back Home, a Come Rain Or Come Shine, valamint – a modern technikának köszönhetően – a hatalmas kivetítő vásznon megelevenedett édesapjával, a néhai Nat King Cole-lal két duett, az Unforgettable és a When I Fall In Love.

Különleges csemegével is kedveskedett

Különös csemegének szánták a The Autumn Leaves-et, amelyet a bársonytorkú énekesnő méltán elismert fuvolaművészünkkel, Horgas Eszterrel adott elő. Horgas zenekarával előfellépőként örvendeztette meg a jelenlévőket néhány opusszal. A közönség üdvrivalgásából ítélve, Horgas Eszter tökéletes választásnak bizonyult a koncerten való közreműködésre.

Az előadás második részében Cole saját dalaira váltott, így elhangzott a Miss You Like Crazy, a This Will Be (An Everlasting Love), s a Mr. Melody is. Ez utóbbi két dallal fokozatosan felpörgette a hangulatot, de az igazi rock and roll-érzést a végére tartogatta. A When Loves Come To Town-nal végérvényesen felhelyezte magának a neki amúgy is kijáró koronát. A frenetikus hatás persze nem maradt el: a hátsó sorokból tömegesen teremtek a színpad előtt, és több ezer ember, közel 20 perces váltakozó álló és vastapssal tombolt a cipőjétől időközben megszabaduló, önfeledten ugráló Natalie Cole-ra.

Minden a profizmusról árulkodott

A dalválasztás, a műsor felépítése, a hangulatfokozás mind árulkodó jelei annak a professzionalizmusnak, amelyet ez az igazi világsztár és nem utolsó sorban ízig-vérig bombanő elénk tárt. Hol arisztokratikus eleganciával, hol mezítlábas őrülettel, de mindenképpen uralta a színpadot. Egy csupa szív, mesebeli királynő, aki mindenkit körbeölel, hangjával lágyan simogat, miközben inkább tűnik kortalan hercegnőnek, aki átbulizza velünk az éjszakát.

Cole őstehetség, lényét áthatja a muzsika, hangszerével pedig mesteri, játékos könnyedséggel bánik. Mindezek mellett bámulatosan erősíti fel többszörösére saját hatását kézmozdulataival. A dalvégek lezárása egy hanyag, tökéletes időzítésű csettintéssel, vagy egy határozott gesztussal végig futtatja az ember egész testén azt az orgazmatikus borzongást, amely lehengerlő és egyben szörnyen ritka.

- Nyéki Iván -

[2010.07.30.]