"Engem az alkotás öröme vezérel" - Grag Velvet-interjú

A 2009-ben indult Aquazoo projekt nyilvánosan még sehol sem mutatkozott be, mégis igen szép sikereket tudhat magáénak. Megálmodója, zeneszerzője, producere (és minden más) ugyanaz a Grag Velvet, akit hallhattunk már „aranyat érő” mulatós válogatáson, videoklipjét láthattuk a Viva TV műsorán, alkotását bemutatta az RTL Klub egy dalverseny keretében, az Aquazoo produkciójával pedig találkozhattunk több ismert és sikeres előadó albumán. Ezúttal a legújabb, március 15.-én, az USA-ban megjelenő kislemez kapcsán kérdezem őt, és a felvételen közreműködő Arany Zoltánt.

- Az elmúlt években volt alkalmam figyelemmel kísérni zenei tevékenységedet, és azt mondhatom, sokat változott: letisztultabb, érettebb, magabiztosabb ez a dallam, mint a korábbiak. Ugyanez a változás végbement benned is? Egy felnőtt, céltudatos Grag Velvettel állunk szemben?
- Úgy érzem, évről-évre komolyodok, de gondolom ez természetes is. Örülök, ha ez a zenéimben is észrevehető. Egy zenész számára minden egyes nap, hónap, év – feltéve, ha zenéléssel telik - tanulásnak nevezhető. Még ha nem jelenik meg új zenei anyag, videóklip, riport stb… a zenész akkor is alkot. Ha csak a „fiók mélyére”, akkor is.

- Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Azaz: előbb megértél a jó zenére, vagy a jó zene érlelt téged?
- Egész életem során különleges zenéket hallgattam. Soha nem tetszettek a tucat termékek. A visszajelzések alapján azt tapasztalom, hogy az én zenéim is ilyenek. Ez valószínűleg amiatt van, hogy akaratom ellenére, ezek a nem mindennapi dallamok vertek gyökeret bennem, és ha leülök, ezek jönnek elő.

- Mit jelent a szó: Aquazoo? A nyersfordításon túl van valami üzenete?
- Semmi. Egy szoftver szintetizátorban volt egy ilyen nevű hangszín, ott találkoztam ezzel a szóval először. Nem is a jelentése fogott meg azt hiszem, hanem maga szó felépítése, a betűk. Érdekes látvány számomra a Q, Z és a két O betű. Tudom, bután hangzik, de ez az igazság.

- Említettem, hogy több lemezen is hallhatjuk a munkáidat. Pontosan melyek ezek?
- 2009-ben készült az első dal, amit nem tudtam sehova elhelyezni stílusilag és ez meg is szülte az Aquazoo projectet. Azóta 6 szóló dalom jelent meg és szinte mindegyik fel is tűnt 1-1 válogatáson, nem beszélve a remixekről. Alig 2 év alatt 14 digitális lemezen jelent meg munkám Aquazoo project néven. Felsorolni is hosszú lenne, de akit érdekel a http://www.gragvelvet.com/ -on minden információt megtalál.

- Grag Velvet, Plazmabeat, Pornallstar, Aquazoo. Ez mind te vagy. Ennyi ember lakik benned? Miért érzed szükségesnek, hogy más-más nevű projektekben dolgozz?
- Mindegyik produkció különbözik, más stílusjegyek vannak bennük, más dolgok jellemzik őket. Óriási kihívás, hogy mindegyik név alatt egy kicsit más zenét kell összehozni. Úgy kell kialakítanom egy más hangzást/stílust, hogy aki nem tudja az egyezést – tehát azt, hogy egyazon személy áll a háttérben, ezt ne is érezze rajta. Engem az alkotás öröme vezérel és csak másodsorban a tényleges sikerek. Ha csak egy név alatt dolgoznék, már rég egy skatulyában szoronganék, amit nem bírnék ki.

- Miben különbözik az Aquazoo az előző munkáidtól?
- Az Aquazoo egy modern disco project, én legalábbis így jellemzem. Sokkal trendibb, mint amit korábban csináltam pl. a Plazmabeat esetében. Minden belefér, hiszen nem veszem olyan halálosan komolyan a stílusbeli korlátokat. Ennek az eredménye az, hogy volt már férfi és női közreműködőm, akik énekkel segítettek, de énekeltem én is egy dalt. Említhetném Arany Zoltánt is, aki hegedűn, koboz-on, és gardon-on játszott legutóbbi dalomban. Használtam számítógép által generált női speach-et és „loptam” le az internetről női vokált. Egy másik dalomban egy régi hip-hop dalból ollóztam ki egy akusztikus gitár riffet, amin szintén én dolgoztam. Ez az igazi szabadág, kísérletezgetek a stílusokkal, de mindezt a klub zene keretein belül. Ez az Aquazoo project.

- Voltak benned hazafias érzések, amikor megszületett a Hungry Hungarian Violiner?
- Hogyne lettek volna. Szerintem, akikben a mai világban nincsenek hazafias érzések, ott komoly problémák vannak. Büszke vagyok magyarságomra, ezért is választottam ezt a címet, amelyben szerepel a „magyar” szó. Ez egy szójáték is egyben és sajnos jól jellemez minket, vagyis az „éhes” szó arra utal, hogy nem túl rózsás a helyezetünk.
Büszke vagyok rá, hogy a kokárda szimbólum rákerült a borítóra. A világ össze letöltő oldalára el fog jutni a „Hungarian” szóval együtt, arról nem is beszélve, hogy Március 15-én fog megjelenni! A sors így intézte, nem volt tudatos a választás!

- A népzenével már korábban is voltak próbálkozásaid. Ki, vagy mi indított arra, hogy újra a magyar zene gyökereihez nyúlj?
- Mindig szerettem a magyar népzenét, népdalokat. Van egy nagyon sajátos, egyedi, semmivel össze nem hasonlítható hangulatuk. Ez a mostani egy hirtelen jött ötlet volt (Aquazoo project - Hungry Hungarian Violiner) mert ilyet még nem hallottam. Elektronikus klubzene és népzene. Gondoltam egy próbát megér.

- Kétségtelen: az egymástól oly távol álló, a technika vívmányait alkalmazó gépzene, és az egy szál hegedű itt jól megfér egymással, sőt különleges, kellemesen borzongató elegyet alkot. Mik a visszajelzések? Hogy tetszik a dal a gépzene imádóknak, és mit szólnak a népzenét kedvelők?
- Bár a hanganyag még nem került forgalomba, csak 1-2 helyen hallani előzetest belőle, határozottan állíthatom, hogy kedvelik az emberek. Nem érzem azt, hogy bármely tábort megsértettem ezzel a furcsa keveredéssel, remélem a népzene és az elektronika rajongók is kibékülnek vele.

- A felvételen közreműködik Arany Zoltán, népzenész. Jól mondom?
- A nevemet igen, a titulust helyesbíteném. Okleveles történész vagyok, de voltam már könyvtáros, esztergályos, operakórista, csapos, történelemtanár, köszörűs...

- Szép, változatos karrier. Hogyan jött a képbe a zene?
- Három éves korom óta zenélek, nem tartom magam népzenésznek, egyrészt mert más műfajokban is mozgok, másrészt rosszul vagyok a folkmajom tarisznyarákoktól.

- Nem tartottad furcsának a felkérést?
- Nem, örömmel veszek részt mindenféle újításban. Zoltán nagyon tehetséges zenész. Amikor elkezdtem kutatni az interneten népzenész után, nem telt el sok idő és már tudtam is, hogy Zoltán a legmegfelelőbb erre. Először a youtube-on találtam nagyon érdekes zenéket tőle, majd a honlapját böngészve egyértelmű volt, hogy egy igazi profival állok szemben. A következő ledöbbenésem akkor volt, amikor leírtam neki az ötleteim, majd kb. 2 nap múlva küldte a hangszer sávokat, stúdió minőségben. Ha akartam volna sem tudtam belekötni. Így dolgozik egy igazi profi.

- Grag, szeretted a régi játékot: Amerikából jöttem…?
- Persze! Miért, van, aki nem?

- Te Amerikába mentél. Mentél? Vagy hogyan is volt ez?
- Csináltam egy 4 számos mini ep-t (Porn Allstar – Nimphomania) és feltettem a myspace-re. Elkezdtem barátokat, zenekarokat, lemezkiadókat, net-labeleket jelölgetni. Pár napra rá kaptam is néhány kiadási ajánlatot és az egyiket el is fogadtam. Ez egy amerikai net label volt. Azóta rendszeresen megkérdezik, hogy tényleg jártam-e Amerikában. Nem jártam, minden kapcsolat internetes közegben történt. De talán egyszer eljutok.

- Azt sejtem, hogy miért nem Magyarország, de miért épp Amerika? Európa neked már nem elég?
- Ahogy fent mondtam, nem volt tudatos a választás. Ezt hozta a sors. Ez a kiadó tűnt a legmegfelelőbbnek a választható lehetőségek közül. Bár hozzáteszem, azóta több amerikai kiadónál is jelentek meg munkáim, de cseh, román és holland kiadóval is kötöttem szerződést. Úgy gondolom, az internetes terjesztésnél ezek nem is lényeges dolgok. A lényeg, hogy felkerülnek a világ legnagyobb zenei letöltő oldalaira, így bármely országból elérhetőek.

- Mit tud egy amerikai a magyar népzenéről, március 15.-ről és a kokárdáról?
- Véleményem szerint nem sokat. Viszont a hegedűszó mégis elnyerte a tetszését és ez a lényeg. Amikor elküldtem a kiadóba a borítótervemet, a grafikusa egy levélben kérdezte tőlem, hogy ugye nem baj, hogy a magyar szimbólumot lecseréltük egy másikra? Úgy tűnik a „kokárda” szó alapján egy kis kutatómunkát is végzett. Szóval, ha mást nem is tud, azt már tudja, hogy a kokárda egy magyar szimbólum.

- Van menedzsered?
- Nincs. Mindent magam intézek, szervezek, kontaktolok.

- Akkor nyilván jól beszélsz angolul, hiszen valamilyen módon tartanod kell a kapcsolatot az amerikai kiadóval.
- Sajnos, ha az ember manapság érvényesülni szeretne, kénytelen maga kézbe venni a dolgokat. Talán meglepő, de soha nem tanultam angolul, de mondhatnám azt is, hogy sem grafikakészítést, sem zenét nem tanultam. Azt hiszem ez csak akaraterő kérdése. Minden tudást és információt be lehet szerezni az internetről, pl. nagyon jó, megbízható nyelvfordító programok állnak rendelkezésünkre.

- Mostanában kényszer szülte divat elhagyni az országot, akár testben, akár csak így, a szellemi terméket idegen földön értékesíteni, érvényesíteni. Tévedés azt éreznem, hogy te örömmel megjelennél itthon is, ha lenne a zenédre kereslet? (Média és kiadói szinten értem, hiszen tudom, hogy a „fogyasztók” vevők lennének rá.)
- Pár éve, amikor még a Plazmabeat produkcióm aktívan élt, az volt az egyik nagy célom, hogy bekerüljek a köztudatba vele és ezzel együtt a legnagyobb zenei televíziókba is. A Plazmabeat 2006-ban indult és ezt a célt el is értem mindössze 2 év alatt. 2008-ban 2 számomat is elfogadta a kék-sárga zene tv, igaz, csak a klub zenei műsorokban tűntek fel. Nagyon jó érzés volt, de amikor ezt elértem még többet szerettem volna. Az sem mellékes, hogy ahhoz, hogy megtartsam a helyem ebben a televízióban, egy olyan irányba kellett volna változnom, ami nem fért volna be az én értékrendembe. Elég csak megnézni egy mai megjelenésű trendi klipet/zenét, majd az enyéimet. Ég és föld. Ahhoz hogy folyamatosan a médiában legyen valaki, uniformizálódni kell, de ezt nem szerettem volna, még a nagy-nagy siker érdekében sem.

- Látsz erre reményt a jövőben?
- Nem titok, idén újraindítom a Plazmabeat-et is, vagyis lesznek új magyar nyelvű dalok! Egy 4-5 számos ep-t szeretnék és klipet is. Természetesen ezt a klipet is megkapják majd a zenei tv-k, de hangsúlyoznám, nem az ő ízlésüknek készülnek, hanem saját magaménak. Csak magamnak akarok megfelelni. Annyi elárulnék az új Plazmabeat-ről, hogy 2011-től duóként fog működni!

- Merre tovább? A népzenei vonal csak kitérő, vagy vannak még hasonló terveid?
- Igazából ez a dal közel 2 éve készülget. Amikor megkaptam az első mintákat Zoltántól, rögtön tudtam, hogy ez nagyon jó és érdekes dal lesz. Nem sokat hagytam pihenni, már kértem is tőle egy újabb, más népi hangszeren játszott dallamot, amit meg is kaptam. Ez jelenleg még a gépemen pihen, de feltételezem, már nem sokáig!

- Így legyen!

-Geösel Krisztina-

[2011.03.07.]