Mediterrán folk-rock Görögországból az A38-on

Bődületes energiájú vérbeli mediterrán folk-rock Görögországból megannyi gazdagító elemmel, valamint ugyanez a kiváló Naprától itthonról.

A világzenét játszó Napra zenekar 2004 őszén alakult Budapesten. Dalaik közös kiindulópontja a Kárpát-medence népzenéje, amelyet nem autentikus formában adnak elő, hanem korunk kultúrájában értelmezik újra, modernkori hangzásba ültetik át. Ehhez persze szükséges, hogy a tagok széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek, és otthonosan mozogjanak a térség zenei világában, és annak jellegzetes stíluselemeit könnyedén tudják alkalmazni bármilyen zenei szituációban. A zenekar tagjai korábban a világ- és népzenei színpadokról jól ismert és sikerrel szerepelt együttesekben játszottak. Kiemelkedő hangszeres tudásuk, virtuozitásuk, lendületes előadásmódjuk teszi zenéjüket sajátos erejűvé. Az elektronikus és az akusztikus hangzás elegyítése, az elektronikus hangszerek – dob, basszusgitár, gitár – a népiekkel: hegedűvel, brácsával, tangóharmonikával együtt megszólaltatva eredményezi a Naprára jellemző egyedi hangvételt.

A Napra már alakulásakor kiemelt figyelmet kapott, és az első lemez be is teljesítette a várakozásokat. A Jaj, a világ! hatalmas sikert aratott, és elnyerte a legjobb világzenei albumnak járó Fonogram-díjat. A különleges hangszerelés, az ex-Barbarós, ex-VHK-s Both Miklós egyedi világa és gitárjátéka a world music-etalon Songlines magazinban is elismerő méltatást kapott.

Both Miklós a zenekar közreműködésével készítette el Radnóti című albumát, ami egyedülálló pillanata volt a magyarországi világzenének és vers-megzenésítésnek. Ezt a lemezt követte a második Napra-album, ami már végképp egy kiforrott együttest mutatott, és bebizonyította: a Naprának ott a helye a legnagyobbak között, és a mág mindig nagyon fiatal zenekar hatása valóba korszakos.


A görög Darnakes, azaz „a két testvér bandája” tiszteletre méltó taglétszámú, és elképesztő műfaji változatosságban működő zenekar. Az együttes magja, a Dousos és Panagopoulos fivérek eredetileg tradicionális görög és balkáni muzsikát játszottak, ám ahogy szép lassan bővült a zenekar, úgy bővült a zsáner-repertoár is. A leglátványosabb változást az elektromos, torzított gitárok belépése hozta, amitől a hagyományos dalok kaptak némi poszt-punk és power-pop beütést. Igazi balkáni kavalkád a Darnakes muzsikája, amelyben békésen megférnek egymás mellett a háromakkordos, nagyriffes rockandroll-zúzdák, az ellenpontos rimusok, népdalok, sanzonok, klarinét, tangó, mandolin és basszusgitár. Változatos, inspiratív és végtelenül szórakoztató: a Darnakes valóban a Balkán egyik legizgalmasabb zenekara.

[2011.03.21.]