Váczi Eszter: "Teljesen egyértelmű volt, hogy ez az utam"

Nem láthatjuk Váczi Esztert nap, mint nap a bulvárlapok címoldalán. A JAZZ+AZ egykori énekesnője 2002 óta új formációt alapított. A harsány nyilvánosság helyett a nívósan makacs szakmaiság mellett döntött. Jól. Csapatával a napokban kiemelkedő zenei elismerésben részesült. Együttese, a Váczi Eszter Quartet április 18-án, a Kabaré24-Mikroszkóp színpadán veheti át a „Vissza hozzád” című albumukért járó platinalemezt. Tíz éve ez az első platina-elismerés, melyet hazánkban dzsesszlemez kap. 

Volt-e valaha is életedben más elképzelésed a zenéről, mint hogy dzsesszénekes leszel?
Nem. Nagyon sokáig nem gondoltam, hogy zenével fogok foglalkozni, annak ellenére, hogy zenei általánosba jártam. Annak idején nem volt rám nagy hatással, hogy zenei pályára menjek. Középiskolában ismerkedtem meg a dzsessz-zenével és onnantól kezdve teljesen egyértelmű volt, hogy ez az utam. A popzene hidegen hagyott, és a többi más zenei műfaj is. Ráadásul a dzsessznek először az instrumentális, nem pedig a vokális vonalát ismertem meg. Ennek a műfajnak a harmóniavilága nyűgözött le annyira, hogy ebbe az irányba lépjek tovább.

Mi az, ami taszított a popzenében?
A pop harmóniavilágának túlzott egyszerűsége volt az, ami miatt érdektelenné vált számomra. Az egyetlen olyan előadó, akit a popzene műfajába sorolnék az Sade Adu, akihez előszeretettel szoktak hasonlítani. De őt sem mondanám klasszikus popzenei előadónak, mert ő megtalált egy olyan "műfajt" amit sehová sem lehet igazán sorolni és ettől egyedi. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sohasem hallgattam popzenét, de az hogy műveljem, az egyáltalán nem motivált.

Kik voltak a meghatározó személyiségek a pályádon?
Azt beismerem, hogy Sade hangja és munkássága nagy hatással volt rám. De sosem voltak olyan példaképeim, akiket kifejezetten utánozni akartam. Nehezen tudnék olyan előadókat mondani, akik konkrétan úgy befolyásoltak volna, hogy át akartam venni a stílusukat. Külföldi előadók közül Shirley Horn-t említeném még, aki nagyon közel áll a szívemhez. Mindig igyekeztem függetleníteni magam, és nem rajongani előadókért. Korán arra törekedtem, hogy megtaláljam saját hangomat, stílusomat, ne pedig valakinek az utánérzése legyek. Persze voltak olyanok, akik sokat segítettek a pályámon, például a kiváló dzsesszénekesnőnek, Lakatos Ágnesnek nagyon sokat köszönhetek. 16 évesen kezdtem el nála tanulni, akkor még nagyon kiforratlanul kerültem a kezei közé. Tőle nagyon sokat kaptam úgy az önbizalom terén, mint a dzsessz szeretetében. A főiskolai évek alatt meghatározó személyiség volt még az életemben Berki Tamás.

Honnan "lőtted" magadnak ezt a 3-4 srácot, akikkel most együtt zenélsz?
Igazság szerint ők lőttek engem 21 éves koromban. A Szörp zenekar akkor még csak rövid ideje működött a fantasztikus hangú Czerovszky Henivel, aki a legnagyobb nevek mögött vokálozott. Heni elfoglaltsága miatt egy állandó tagot kerestek. Volt egy meghallgatás, amire elmentem, és felvettek. Így ismerkedtem meg Gátos Ivánnal, aki a jelenlegi quartet-em zongoristája. 13 évig dolgoztam együtt a Szörppel. Velük párhuzamosan hoztam létre a Quartet-et 2002-ben Gátos Ivánnal, Gátos Bálinttal és Mike Zsolttal, akikkel a mai napig együtt zenélek. 2010-ben csatlakozott hozzánk Schneider Zoltán gitáros. Úgy érzem mostanra lett kerek a produkció.

A Szörp zenekar jelenlegi formáját 1999-ben nyerte el, és azóta változatlan felállásban játssza azt a műfajt, melyet acid jazznek hívnak. Az acid jazz, ha röviden akarjuk jellemezni, olyan populáris, nagyzenekari muzsika, mely egyszerre könnyed, és súlyos. A Szörp tagjai egytől egyig képzett zenészek, majdnem mindegyikük a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakán végzett.

A többiek soha nem próbáltak rávenni arra, hogy bulvárcímlapokon szerepelj?
Nem. Ismerjük annyira régóta egymást, hogy egy ilyen típusú zenekari együttlét már kvázi munkahely, mondhatni: második család. Elég sok „lenten”, „fenten” és súrlódáson mentünk keresztül ilyen sok év alatt. Iván hamar rájött arra, hogy én totálisan alkalmatlan vagyok arra a típusú mórikálásra és megjelenésre, ami mások szerint elengedhetetlen a sikerhez, és ahhoz hogy így érvényesüljön.

A kislányod születése mennyiben rajzolta át az életed?
Áfra most 9 hónapos, és egy hihetetlen természetes pontja az életemnek. Azon szerencsések közé tartozom, akinek nem kellett megküzdeni azért, hogy megszülethessen, hanem vágytam rá és lett. Nyilván korlátozottabbak a lehetőségeim, de az életmódom nem változott meg.

Ő milyen zenét hallgat?
Ő nagyon kevés zenét hallgat, mivel én is kevés zenét hallgatok.

Mi lesz Áfrából, „ha nagy lesz”?
Ó, hát ezt majd ő eldönti. Én örülnék, ha sportolna, amire úgy látom alkatilag lesz esélye, főleg az apjából kiindulva, aki válogatott kosaras volt. A zenei érdeklődése nyilván később fog kiderülni, de bármiben támogatom majd, amiben jól érzi magát. Nem vagyok az a szülő, aki saját magát akarja megvalósítani a gyermekében, úgyhogy nem fogok semmit ráerőltetni. A legtöbb, amit a szülő tehet, hogy megmutatja a gyermekének minél színesebben a világot.

Akkor más. Hozott-e változást az életetekben a platinalemez?
Természetesen igen. Fel tudunk mutatni valamit, ami valódi, kézzel fogható eredmény. Dzsesszzenénél nagyon ritka az ekkora számú lemezeladás, mert a mi vonalunkon elsősorban az élőzenén és a koncerteken van a hangsúly. Nekünk ez inkább úgy okozott változást, hogy hihetetlen inspirációt jelent a folytatásra.

A világhírű Helik Hadar az új lemezetek hangmérnöke. Hogy találtatok rá?
Helik Hadar úgy jött, hogy nagyon szeretjük a munkáit. Én személy szerint a Madeleine Peyroux-al készített lemeze miatt, ahol úgy szól az ének, ahogy azt egy énekes csak álmodni meri. Iván pedig a Herbie Hancock lemezei miatt rajongott érte, és felvette vele a kapcsolatot interneten. Helik viszonylag rövid idő leforgása alatt Budapestre utazott. Ez számomra hihetetlen izgalmas volt, de mégis bennem volt a "félsz", mivel a kislányom akkor volt két hónapos. Nem voltunk felkészülve hirtelen a közös munkára, és volt olyan dal, amelynek még nem volt szövege, viszont másnap reggel fel kellett énekelni. Ezt megoldottam este Áfra altatása közben. Nem volt egyszerű, de nem bánom, mert az a dal lett az egyik legjobb. Május 9-én, ha minden igaz, folytatjuk a vele való munkát…

Helik Hadar karrierje Tel Avivban indult, hogy azután Los Angelesbe költözve a Paramount Filmstúdióban tanulja ki a „hangmesterség csínját-bínját”. Eleinte, a ’90-es években hip-hop- és rap-felvételeken működött közre, többek között Snoop Dogg lemezein. A filmiparban is letette a névjegyét: az Oscar-díjas Avatar című film egyik hangmérnöke. Azonban igazi egyénisége és hangmérnöki munkássága Herbie Hancock, Joni Mitchell és Tracey Chapman felvételein teljesedik ki. Kétszeres Grammy-díjas hangmérnök.

- Tar Niki - 

[2011.04.22.]