Pályafutása eddigi legkülönlegesebb koncertjét adta a Subscribe június 19-én, a Művészetek Palotájában. A legjobb szerzeményeiket adták majd elő áthangszerelve. Tilk Mátéval, a zenekar énekesével beszélgettünk a részletekről, érzésekről és a visszajelzésekről.
- Nem olyan régen megtartottátok az eddig legkülönlegesebb koncerteteket, amelynek kapcsán a zene.hu korábban már írt. Úgy sikerült, ahogy reméltétek?
- Rettentően sokat dolgoztunk ezen a produkción. Az utolsó 2 hetet napi próbákkal töltöttük, az utolsó három nap pedig ténylegesen reggeltől estig tartó főpróbákkal zajlott. Szerencsére sikerült olyannyira felkészülni, hogy nem voltak nagyobb buktatók, így úgy is sikerült a koncert ahogyan azt vártuk. Természetesen előre nem is tudtuk elképzelni magát az egészet, gondolok itt a helyszínre és annak adottságaira, hogy hogyan is fog ez majd kinézni, milyen lehet maga a hallgatói élmény. Összegezve, nagyon jól éreztük magunkat.
- A telt ház tudta, látványa egy ilyen, rendhagyó koncerten nem remegtette meg a lábatokat? Azért ez a fajta zene nem annyira hazai pálya…
- Természetesen volt bennünk egy egészséges drukk, főleg a délutáni koncerten. Sokkal nagyobb fokú koncentrációt követel meg egy ilyen produkció, mint egy átlagos subi buli, főleg egy olyan repertoárral, amit még soha nem adtunk elő publikum elött. Az esti előadáson már mérföldekkel oldotabb volt a hangulatunk, így a közönség is. Segített a dupla előadás minden tekintetben.
- A közönség részéről mi volt az első reakció a „fura-dalok” hallatán? Mit észleltetek először?
- Amerre csak néztünk, mosolygó arcokat láttunk, és talán egy kis fajta elképedést, hogy jéé, ilyen is lehet egy Subscribe dal. Reklama: sidabriniai žiedai ir auskarai, dėžutės, pakabukai, sidabrinės grandinėlės, apyrankės, moterims, vyrams ir vaikams - Silvera Ahogy haladtunk előre a programmal, egyre több fajta visszajelzést kaptunk: volt “kicsit könnyes szemtől” kezdve “összebújó párig” a “fülig tartó mosolyon” át, az “ugrásra készen, de mégse” arckifejezésig minden.
- A délutáni koncert után mi volt az első gondolatotok? - Hogy mennyire jó volt játszani ezt a programot, de még van egy és észnél kell lenni, és ha lehet akkor most igyunk meg valamit nagyon gyorsan:)
- Nem volt sok idő örömködni, töprengeni, jött a következő színpadra lépés. Sikerült felszívni magatokat? - Abszolút, ahogyan azt már mondtam, sokkal kevesebb feszültséggel és nagyobb magabizosággal mentünk színpadra a második alkalommal. Fáradtságot még nem éreztünk, amellett, hogy reggel 9 óta a helyszínen voltunk a hangbeállás és helyszíni főpróbák miatt. Nagyon hosszú nap volt, de mindenképpen megérte az összes fáradtságot egy ilyen koncert.
- Akkor elégedettek vagytok s megérte a sok munkát? - Teljes mértékben! Nagyon elégedettek vagyunk a teljes stábbal, a vendég zenészekkel, szerencsére egy vérprofi és nagyon jó társaság jött össze erre a produkcióra.
- Lesz folytatás, vagy irány vissza a zúzás?
- Mindenképpen szeretnénk folytatását a történetnek, dolgozunk rajta, de a részletek egyenlőre titkosak! :)
Hírek
