˝Ezzel a zenekarral értem révbe˝- exkluzív interjú Kozma Orsival
A nagyközönség a Jazz+Az, majd a Cotton Club Singers együttesben ismerte és szerette meg KOZMA ORSI-t. Az azóta külön utakon járó énekesnő saját formációja, a Kozma Orsi Quartet már második lemezével örvendeztette meg a nagyérdeműt. Egy esős, július esti koncerten élőben is átadtuk magunkat a zenének, majd magát a művésznőt vettük kereszttűzbe.
A Budapest Jazz Club az elmúlt évek alatt a magyar dzsesszélet összes kiválóságát, s némelyik világsztárt is színpadján üdvözölte. Megalakulása óta a klub állandó fellépője a KOZMA ORSI QUARTET is, amelyik legutóbb – a nyárral köszönőviszonyban sem lévő, zord, csapadékdús időjárás ellenére –július 21-én csábította el a zeneszerető közönséget.
Az egyszerű, fekete ruhában, szexin hátrafogott lófarokban színpadra lépő Kozma Orsi hangja végig, mint egy kristálytiszta, hegyi patak csörgedezik. Olyan érzés fog el, mintha az éjszaka, illetve a Garda-tó közepén, egy lágyan ringatózó hajón lennék, miközben körülölelnek a magasztos alpesi domborulatok. Élvezet hallgatni Orsi pregnáns és érthető magyar énekét.
A dalok közben az énekesnő konferál, bemutatja a zenekar – egytől egyig profi dzsesszzenészekből álló – tagjait, akik gyengéden „megágyaznak” számára. Miközben Hárs Viktor basszusgitáros nemegyszer a soron következő kottát keresi, a zenekar névadója könnyed, személyes sztorikat mesél, egyenként górcső alá véve zenésztársait.
A kvartett szerzeményeit túlnyomórészt az egyszerre száz fürge ujjal zongorázó Cseke Gábor és a basszusgitárjával bőgős hangzást produkáló Hárs Viktor jegyzi; a lendületet Pusztai Csaba laza eleganciájú, villámkezű dobolása adja meg. A nagyközönség számára is fogyasztható dzsesszzenét játszó banda a szomorúan romantikus balladák világát éppúgy megszólaltatja, mint a tempósabb műveket. A harmóniák simogatóak, a dinamika magával ragadó.
A Holnap mellett megszólal a Leftover, ősbemutató gyanánt a „friss, ropogós” Cseke Gábor-szerzemény, az On My Own, az alkalomhoz illő LGT-feldolgozás, Az eső és én, a Sting-remek If You Need Somebody, Set Them Free, illetve ráadásként a Please Don’t Talk About Me When I’m Gone.
Leginkább azonban a második lemez címadó dala, az Embrace, illetve a Night In Tunisia égeti be magát az emlékezetembe. Az előbbi közben szó szerint azt a feszültséget, izgalmat érzem, mint egy bensőséges ölelés közben: vibrál a levegő, hevesebben dobog a szívem, s előre gyűlölöm azt a pillanatot, amikor véget ér; egyszerre érzem a szorítást és a féktelen lebegést. A szinte minden dzsesszzenész repertoárjának elengedhetetlen darabja, a Night In Tunisia abrupt váltásaival, a virtuóz dobos szólójával, valamint az énekesnő búgó, erotikus mélységeiből hirtelen futamokkal, pengeéles magasságokba való átmenetével nyűgöz le.
A közel kétórás koncertet követően, a közönség öleléséből távozó Kozma Orsit kérdezem. LAPOZZ!!!
Fórum- és hozzászóláskezelésre vonatkozó tájékoztatás
A hatályos jogszabályi környezet módosulása következtében a weboldal üzemeltetőjeként kötelező moderációs feladatokat kellene ellátnunk minden felhasználói tartalom (hozzászólás, fórumbejegyzés stb.) vonatkozásában.
Ezen jogszabályi előírások teljes körű és folyamatos teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésünkre megfelelő erőforrás (személyi és pénzügyi kapacitás).
Ennek következtében a fórum- és hozzászólás funkciót határozatlan időre felfüggesztjük.
A felhasználók számára új hozzászólások és fórumtémák létrehozása, illetve meglévő tartalmakhoz történő hozzászólás a mai naptól nem lehetséges.
A funkció újbóli aktiválására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi olyan üzemeltetési mód alkalmazását, amely számunkra is megvalósítható és fenntartható.
Hírek
