"A közönség szeretete mindenek felett" - művészportré Kozma Orsi énekesnővel
Portrébeszélgetésünkben, Orsit életéről, pályájáról és terveiről kérdeztem.
Már kislányként szerette az énekórákat, olyannyira, hogy a Magyar Rádió Gyermekkórusában kezdte énekesi pályafutását, szinte végigénekelte gyerekkorát. A középiskola elvégzését követően óriási késztetést érzett a színészpályára, éppen ezért énekhangját Toldy Mária stúdiójába képezte tovább, ahol az eltöltött két év nagyban befolyásolta pályáját. Már ekkor vonzotta az éneklés szinte minden műfaja, így nem csoda, ha az Operett Színházban a Valahol Európában debütálhatott, Éva szerepében. Ezt követően Székesfehérváron lépet színpadra a Dzsungel könyvében, majd olyan nagynevű színészekkel játszhatott, mint Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Hegedűs D. Géza. Országosan ismerté vált a Jazz+Az formációval, de ugyanakkor Cotton Club Singers tagjaként bejárta a fél világot. Első szólólemezét Szakos Krisztián dalszerzővel késztette el, majd hamarosan követte egy újabb pop lemezének kiadása. A szakma és a közönség hamar felfigyelt rá, hiszen hangja egyediségét, orgánumát nem lehet nem szeretni. Olyan neves egyéniségekkel dolgozott együtt, mint Presser Gábor és Tolcsvay László, és még sorolhatnám. A Kozma Orsi Quartet két éve alakult, mely napjainkban a műfaj egyik legnépszerűbb zenei formációja.
– Az oviban és az iskolában is szerettél már énekelni, szerepelni? -– Kisgyermekként Nagymamám sok verset, mesét mondott nekem, Anyukám meg hozta a mesekazettákat, lemezeket, verses kötetekből olvasott fel nekem. Egyszer csak azon vettem észre magam, hogy kívülről fújom a meséket és adom elő egy kis sámlira felállva a nagyszoba közepén. Volt egy öreg zongoránk, azon kalimpáltam és költöttem dalokat. Nagymamám "fedezett" fel és vitt el a Magyar Rádió Gyermekkórusának a meghallgatására, ahol azonnal felvételt nyertem. A rádió így az általános iskolai éveim szerves részévé vált. A kóruspróbák, koncertek a Mátyás templomban, a Zeneakadémián, a Vigadóban, rádiós és tévés fellépések-fantasztikus és felfoghatatlan élmény egy kicsi számára, és ugyanakkor természetesnek is éreztem valahol. Mindemellett folyamatosan indultam az iskolai vers - és prózamondó versenyeken, ahol jó helyezéseket értem el, így természetes volt az is, hogy egyre inkább a művészpálya és ezen belül a színészet felé orientálódtam.
– Fiatalkorod ellenére elég nagy múltra tekint vissza énekesi, színészi pályafutásod. Felmenőid közt volt olyan, akitől örökölted a művészi vénát? – A családban van színész, nem is egy, de édesanyám is nagyon kifinomult érzékkel megáldott nő, aki verseket írt, rajzolt, imádja a zenét. Édesapám pedig szőlőnemesítő, a szőlő és a bor művésze, de foglalkozott zenével, hegedült és mind a mai napig rajong a beat zenéért.
Hírek
