Saigonban tüzes az éj - képes beszámoló a sikermusicalről
Természetesen minden jó történethez szükségeltetnek ellentétes erők is, melyek hőseink életére hatnak. Ilyen a vietnámi szabadságharcos Thuy, aki Kim unokatestvére, sőt, apáik akarata szerint a jegyese is gyermekkoruktól kezdve. Nagyon érdekes szerep, hiszen alig tíz percet van jelen a darab során, mégis jelentős befolyással bír a többiek életére, ráadásul igen erőteljes jelenetekben tűnhet fel a színen. Kerényi Miklós Máté alakítja, akinek hangi kvalitásai remekül megfelelnek a szerep által támasztott követelmények, sőt, nagy örömömre színészileg is meggyőző volt. Nem tudom, a sajtóbemutató során a mikroportja rendetlenkedett-e, vagy általános jelenség, de az erkélyen ülve minden „sz” betűje furcsán szólt és minden „s” betűje susogott. Ez határozottan zavaró volt.
A második jelentős női szerepben – az amerikai feleség, Ellen szerepében -- Bordás Barbarát volt szerencsém látni. Akárhogy is nézzük, ez a szerep is egyfajta ellentétesen ható erő Kim és Chris szerelmének szempontjából, még ha ez mélységesen igazságtalan is, hiszen nélküle Chris talán nem is lenne már az élők sorában a második felvonásra. Bordás Barbara még pályája elején tart, Szigetszentmiklósról, a Sziget Színházból indulva jutott el az Operettszínház Akadémiájára, tavaly óta pedig már a társulat tagja. Eleddig inkább operett vonalon jeleskedett, színházában ez az első komoly musical szerepe. Jól teljesített hangilag és szerepformálásban is. Kim és Ellen szállodai kettőse az egyik leghatásosabb jelenete a darabnak.
|
|
| A 2. szereposztás - klikk a fotóra |
A darab igazi főszereplője azonban egy látszólagos mellékszereplő, a Professzor, a félig vietnámi, félig francia bártulajdonos, strici, kerítő, szerencsétlen sorsú és nyomorodott lelkű alvilági figura, aki minden romlottsága és önzősége ellenére szerethető figura, ha jól csinálja megszemélyesítője. Márpedig
Szabó P. Szilveszter remekül végzi a dolgát. Testileg és lelkileg megnyomorodott Professzorának jól működik cinikus, gúnyos humora is, és mint tudjuk a humor rendkívül vonzó tud lenni. Ilyenformán a Professzor párhuzamba állítható Schönberg korábbi nagysikerű művének, a Nyomorultaknak Thénardier-jével is, aki szintén alávaló egy figura, de mivel röhögni kell rajta, mégis népszerű. Szabó P. Szilveszter kétség kívül a hátán cipeli az előadást. Minden egyes gesztusa pontos, ha valamit csinál, akkor annak oka van és nem véletlenül történik úgy. Szabó P. ma talán a legnagyobb művészi értéke anyaszínházának. Élénken él bennem Kaszás Attila 94-es Professzor alakítása, s nagy öröm volt látni, hogy azt nem utánozva -- sőt helyenként gondosan elkerülve a hasonlóságot – tudott maradandót alkotni a szerepben.
Miközben az előadást néztem, nehezen tudtam eldönteni, hogy örülök annak, milyen keveset változott a rendezés 17 év alatt, vagy sajnálkozom emiatt. Nagy vonalakban és sok apróságban is pontosan ugyanazt láthatjuk most is a színpadon, mint a legendás bemutató idején, csak éppen egy újabb színészgeneráció kelti életre a szereplőket. Valójában ez nem új bemutató, sokkal inkább felújítás. Persze ez nem baj, ami akkor működött, az többnyire működik most is. Nem egészen erre vártam, titkon azt reméltem egy újabb látványos, de nem felesleges patronokat puffogtató, szívhez szóló új álmot láthatok erről a megható történetről, de helyette be kellett érnem a régi, már ismert álmommal. Természetesen ez nem tragédia, csak én reméltem talán mást. Ráadásul felnőtt a színpadnak ezen az oldalán is egy új generáció, akik most találkoznak először ezzel a mesével. Ez az Ő Miss Saigonjuk. Nézzék szeretettel!
– JSz –
[2011.10.06.]
Hírek
