˝Akkor vagyok boldog, ha van feladatom˝- interjú Vermes Tímeával

Nem csak szép, kedves, de páratlan hanggal megáldott nőről van szó, aki anyaként is igyekszik helytállni a hétköznapok útvesztőjében.
Vermes Tímea életét már kiskorában meghatározta a zene, és onnantól kezdve nem volt megállás. Mintha a sors is azt szerette volna, hogy a színpadon láthassuk őt.  

A Pécsi Nemzeti Színház művésznőjével többek között beszélgettem a decemberi gálakoncertjéről, fontosabb szerepeiről, illetve arról is, hogy a sok teendője mellett mennyire tud legkisebb gyermekére figyelni, és részese lenni a pici mindennapjainak.

– December 28-án egy nagyszabású gálakoncerttel készültök, ami a pécsi Kodály Központban kerül majd megrendezésre. Mikor jött a koncert ötlete?
– Férjem, Bencze Attila nagyjából egy éve vetette fel, hogy kellene nekem rendezni egy nagyszabású gálát, hiszen lassan tíz éve, hogy pályára léptem. Sejtettem, hogy nem adja fel, mert amit Ő egyszer elhatároz, az úgy is van. És íme!

– A veled fellépő vendégek nagyon széles palettán mozognak zeneileg. Mi alapján döntöttél pont mellettük? Mi volt az elsődleges szempont a vendégművészek kiválasztásánál?
– Bár a cím kissé nagyképűnek tűnhet (Vermes Tímea és barátai), de valóban a barátság volt a legmeghatározóbb szempont. A leginkább szívemhez közel álló kollégáimat hívtuk meg, természetesen vannak még bőven, akik itt lehetnének, és nagyon nehéz szívvel kellett lemondanom Róluk. Reméljük azonban, hogy ebből a koncertből sorozat lesz, és ebben az esetben a többiek is megtisztelnek majd minket jelenlétükkel.

– A koncert időpontja tulajdonképpen két ünnep közé fog esni. Ez meg fog látszódni a dalok tematikáján, magyarán kicsit ünnepibb hangulatú lesz az egész, vagy nem ez fogja főként meghatározni az estet?
– Lesznek dalok,amik kifejezetten ünnepi hangulatúak,de a koncert leginkább ismert dallamokat szólaltat meg mind az opera,mind pedig a musical világából.

– Az előkészületek már elkezdődtek?
– Természetesen, hiszen azon túl, hogy gyakorolnom kell, egyeztetünk a kollégákkal időpontokat, amikor közösen tudunk próbálni. A Pécsi Balett is elfogadta a meghívásunkat, így velük is külön megbeszélést kell tartanunk. Rendezőnk, Moravetz Levente is készül már, és karmesterünk., Harazdy Miklós szintén.

– Rengeteg fellépésed, előadásod van mostanság operaénekesnőként és musicalszínésznőként is, mellette gondos családanya vagy, és most itt ez a koncert is. Mennyire tudsz száz százalékkal erre a decemberi fellépésre koncentrálni? Helyt tudsz állni minden szerepben?
– Ha az száz százalék azt jelenti, hogy mikor ezzel foglalkozom akkor teljes erőbedobással teszem, akkor mondhatom, hogy száz százalékkal. De nem tagadom, hogy más dolgok sokszor sokkal fontosabbnak tűnnek, mióta anya lettem, semmi nem érdekel annyira, mint Anna lányom és a Vele kapcsolatos „problémák”. Az életem legfontosabb szerepe az anyaság lett mostantól.

– Ha már szóba kerültek a szerepek és az előadások. Jelenleg hol és mikor lehet téged a színpadon megtekinteni?
– Pécsett egyenlőre a Rudolf című musicalben láthat a közönség, de már készülök a Verdi Falstaff című operájának februári bemutatójára, amiben Alicet éneklem majd. Ezen kívül Egerben játszom a Fejedelem című musicalt, és szintén készülőben van a Cirkuszhercegnő előadása a Magyar Nemzeti Cirkusszal, melyben Fedorát alakítom majd.

– Az eddigi pályafutásod során mi, vagy mik voltak azok a szerepek, amiket meghatározónak tartasz, és miért?
– Az első szerepem Blonde, a Szöktetés a Szerájból című Mozart operában, Olympia szerepe a Hoffmann meséiben Offenbach tollából, A muzsika hangja musicalben Maria szerepe, és a Zrínyi rock-musicalben Éva alakítása. A várandósságom alatt énekelt Boleyn Anna azért nagyon fontos mérföldkő, mert ez már egy más szerepkörbe való átlépést jelentett mind hangilag, mind színészileg.

– Mik a jövőbeni tervek a decemberi koncert után? Lehet már valamit tudni, vannak elképzelések, vagy utána inkább egy kis pihenés következik?
– Nem lesz időm pihenni, mert a Falstaff próbák akkor kezdődnek csak igazán, valamint tavasszal lesz a Cirkuszhercegnő bemutatója. És mint tudjuk ezekre jó előre kell készülni. Azt mondhatnám, hogy én sosem érek rá pihenni, mert valamit mindig kell tanulnom, vagy gyakorolnom. De ez így jó, akkor vagyok boldog, ha van feladatom, és bizonyíthatok. Elégedett pedig még sosem voltam önmagammal. Talán ez visz előre.

– Rosta N. Napsugár –

[2011.12.05.]