Roma Művészeti Fesztivál az A38 Hajón 

Idén márciusban kerül sor az A38 Hajón a Plaj / Part elnevezésű roma művészeti fesztiválra, meynek célja, hogy a cigány kultúra átfogó bemutatásán keresztül elősegítse az etnikai párbeszédet, a kisebbségek elfogadtatását, és – ha kis dimenziókban is, de – hozzájáruljon egymás alaposabb megismeréséhez. Koncertekkel, fotókiállítással, filmvetítéssel és remélhetőleg nagyszerű hangulattal próbálunk létrehozni egy remélhetőleg hagyományteremtő fesztivált, egy szimbolikus helyen, egy hajón, egy folyón. Művészet, zenek, film, kultúra – ez a Plaj / Part Roma Művészeti Fesztivál. 

2008 novemberében a Nyílt Társadalom Alapítvány és az OSA Archivum online fotópályázatot hirdetett Chachipe Diák (igazság, valóság) címmel. A nemzetközi pályázatra 12 és 25 év közötti fiatalok jelentkezhettek a romák életét bemutató fotókkal. A Chachipe elsődleges célja az volt, hogy szakítson a roma közösségek és a roma kultúra sztereotíp bemutatásával és azokat új, érzékeny, művészileg is értékes formában ábrázolja. A Roma Integráció Évtizede Program 2005-2015 keretében zajló pályázatra 12 és 25 év közötti fiatalok jelentkezhettek a romák életét bemutató fotókkal.

Három kategóriában lehetett pályázni: „Az utcám, a városom, ahol élek”, „Az én színes világom”, illetve „Mi a baj?”. A versenyre olyan képeket vártak a szervezők, melyek 2005 után készültek a Roma Integráció Évtizede valamely országában: Albániában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Macedóniában, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában vagy Spanyolországban. A több mint 1400 beérkezett képet nemzetközi zsűri értékelte. A Plaj / Part művészeti fesztivál kiállításán a győztes fényképeket mutatják be. 

Kővári Borz József: Vándormozi

A Vándormozi csapata immár tizenegy éve járja az országot, hátrányos helyzetű településeken, kis falvakban szervezve filmes-zenés programokat, olyan helyeken biztosítva a közösségi filmnézés élményét, ahol évekkel, évtizedekkel ezelőtt megszűnt a mozi, vagy talán sosem volt. A stáb most visszatér néhány helyszínre, hogy kiderítse, mi történt az évek alatt.

március 21. szerda - Romano Drom, Palatkai Banda

A Pláj/Part kétnapos roma művészeti fesztivál első napján az egyik legnevesebb tradicionális roma családi zenekar, a Kolozsvár melletti Magyarpalatkáról érkező „banda” lép fel a magyarországi roma kultúra prominens képviselőjével, a Romano Drommal („Cigányok Útja”). Autentikus cigányzene találkozik modern megoldásokkal, egyedülálló módon.

Érzelmek, őszinteség és energia - ezekkel jellemezhetjük igazán a Romano Drom, a magyarországi kortárs roma kultúra egyik legjelentősebb képviselőjének produkcióját. 1999-es megalakulása óta egyedi zenei világával zajos sikert aratva járta be a Földet Kanadától Dél-Koreán, Norvégián át, Szerbián és Portugálián keresztül Ukrajnáig, hogy mára az egyik legnépszerűbb roma együttesé nője ki magát.

A Romano Drom anyanyelven énekelt tradicionális oláh-cigány dalokat szólaltat meg modern felfogásban. A zenekar saját kompozíciói kívülről jött hatásokkal ötvözik az autentikus cigányzenét, és rendkívül izgalmas hangszereléssel, a modern zenei irányzatokból is gazdagon táplálkozva juttatják el az ősi oláh-cigány zene hagyományait a közönséghez. Az együttes sikerének titka egyedi fúziós zenéjében van: ahogy Kovács Antal, a Romano Drom alapítója és zeneszerzője vegyíti a több száz éves zenei kultúrát a katalán, arab, balkáni zenében használatos ritmusokkal, valamint modernebb zenei megoldásokkal, melyekben a kanna és a kanál hagyományos játékát a dobok, gitár, a bőgő, szaxofon egészíti ki.

Elő-, de inkább társzenekarként Erdély egyik legpatinásabb hagyományőrző zenekara, a Palatkai Banda lép fel. Az együttes Észak-Mezőség falvaiban, illetve a Mezőség zenei központjában, Magyaralatkán és környkén szolgáltat muzsikát magyaroknak, románoknak és cigányoknak. A családi kötelékekből kikristályosodó, hagyományos felállásban (2 hegedű, 2 brácsa, 1 bőgő) muzsikáló zenekar tagjai tudásukat apáról fiúra hagymonyozzák, illetve rokonoktól tanulják. A Palatkai Banda rendszeres fellépője a magyarországi táncházaknak, gyakorlatilag minden magyarországi táncházban muzsikált már, leggyakrabban a Fonó Budai Zeneházban lép fel, emellett több nyugat-európai koncertturnén vett már részt Ausztriától, Németországon és Hollandián át Belgiumig vagy Franciországig. Fellépésén ezúttal a kolozsvári Zurboló táncegyüttes tagjai is részt vesznek.

március 22., csütörtök - Parno Graszt, Romengo

A Plaj/Part fesztivál második napján a kortárs cigányzene egyik legkarakteresebb képviselője, a paszabi Parno Graszt lép fel látványos, tánccsoporttal megtámogatott produkciójával. Társfellépő a vendégzenészekkel érkező „családi vállakozás”, a Romengo, ami szintén magyarországi oláh-cigány zenét játszik.

“Ha bemegyek a kocsmába, rávágok a zongorára.” Nem más ez, mint a Parno Graszt első lemezének első dalának legelső sora, amit 2001-es megjelenése óta ország-világ ugyanazzal az egyetemes, ősi mozdulattal üdvözöl: fejet lehajt, kezek a levegőbe, ujjal csettint és veszettül táncolni kezd. Mindezt másodpercenként 160-as tempóban. A Parno Graszt együttes 1987-ben alakult a szabolcsi Paszab községben. A több generációból álló együttes zenészei, énekesei - melynek legfiatalabb tagja tízéves, legidõsebb tagja hetvenhét - mindannyian roma származásúak. A Parno Graszt cigányul fehér lovat jelent. A névválasztásnál a fehér szín mint a tisztaság, a ló mint a szabadság szimbóluma vezérelte õket.

Az együttes az autentikus cigányfolklórból meríti repertoárját, hagyományos hangszereléssel, mint kanna, kanál, tambura, gitár, nagybõgõ, szájbõgõ. A zenei anyagot Romániában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtötték azzal a céllal, hogy megőrizzék és megismertessék a közönséggel a cigány társadalom hagyományait, zenei és tánckultúráját. A Parno Graszt azonbam nemcsak megõrzi ezeket az értékeket, hanem új szerzeményeikkel, és a magyarról cigány nyelvre fordított szövegeivel fejleszti is a néphagyományokat. Az együttes mellett egy tíztagú tánccsoport is működik, táncanyaga a cigánycsárdás, a szatmári botoló, a hagyományos cigánytánc.

A Romengo együttes magyarországi oláh-cigány zenét játszik. A tagok nagyrésze ezt a muzsikát anyanyelveként sajátította el. Így hagyományos alapokon, a létező cigány népdalok mellett saját számokkal és hangzásvilággal érkezik a magyarországi színpadokra a zenekar, azok után, hogy 2006 óta Európa számos országában igyekezett Magyarország jó hírét vinni. Hagyományos cigányzenét játszanak érzelemmel és mégis nagy frissességgel, dinamizmussal. Muzsikájukat a hagyományok tisztelete és a megújulás jellemzi. Az oláh cigánykultúra zenei örökségéből táplálkozó zenekartagok egyikét-másikát ismerhetjük az Ando Dromból, a Romano Dromból, a Rajkó együttesekből vagy Palya Bea koncertjeiről. Repertoárjukban nem csak a családi körben tanult, gyűjtött, hanem saját szerzemények is szerepelnek. Vitathatatlan, hogy a Romengót elsősorban a vezető énekesnő, Lakatos Mónika teszi egyedivé. A klasszikus roma szépség tengernyi hajával sajátos éke az együttesnek, ugyanakkor zenei alapköve is annak tiszta, telt hangjával.

[2012.03.13.]