Miután a tavalyi évben sikeresen lezajlott az első hazai Electronic Beats Festival, így nem volt kérdéses, hogy 2012 őszén ismét dübörögni fognak a Millenáris Teátrum falai az EB jóvoltából.
Az mostani fesztivál fellépőinek sora talán még nívósabbra sikeredett a tavalyinál, persze a félreértések elkerülése végett nekem az Apparat Banddel vagy éppen a Buroka Som Sistemaval sem volt semmi bajom, de az idei, talán egy nagyobb szeletet tudod bemutatni az elektronikus zene igazi szépségéből.
Az idei headliner szerepét a berlini techno duó, a Modeselektor töltötte be, de talán a amerikai ifjú zsenire, Nicolas Jaarra még náluk is többen voltak kíváncsiak. Nem is csoda, mivel Nico az utóbbi években ontotta magából a jobbnál jobb megjelenéseket, májusi Essential mixe pedig az egész világot bejárta, ráadásul nem is kis sikerrel!
De ne ugorjunk ekkorát az időben és kezdjük a sort az est első külföldi fellépőivel, akik nem mások voltak, mint a Native Instrumenst által életre hívott Mostly Robot formáció. Amolyan all star csapat ez, ugyanis az 5 főből álló formáció minden tagja az adott „hangszer” egyik zsenije. Név szerint Jamie Lidell, Shiftee, Tim Exile, Mr Jimmy valamint Jeremy Ellis.
Az műsor végig valahol egy technikai bemutató és egy koncert között van félúton, ami kicsit rá is nyomta bélyegét. Néha elkapta a közönséget az egész, de volt ahol teljesen leültette azt. Innen pedig csak nehezen tudta újra táncra perdíteni a publikumot, de ettől eltekintve látványos volt és semmiképpen sem mondanám rossznak (amolyan jó munkásemberek módján megcsinálták az egészet, de a hozzáadott érték csekély volt).
Az este következő fellépői a Kanadából érkező Junior Boys volt. Aki kicsit is jártas a zenei világukban az tudhatta, hogy bizony itt a finom dallamok fognak uralkodni, amit Jeremy Greenspan vokálja koronáz meg. Nem is történt másképp, és habár a fiúk csináltak már jobb koncertet, így sem lehetett panasz rájuk. Igazi bólogatós, lépkedős zenélés volt, ami hangulatban jól rákészítette a publikumot Nicolas Jaarékra.
Noci pedig belevágott. A negyedórás intro után pedig óvatosan beindult valami, de nem sokáig. Amilyen művészi volt az egész, legalább annyira hullámzó is. Az ember nem is igazán tudta, mit is csináljon, egy idő után pedig konkrétan „unalmassá” vált az egész. Nicolas Jaar vokálja ugyan jónak hatott volna, ha nem csak magának durmogott volna a mikrofonba, hanem a közönségnek akart volna valamit átadni. Ám ehelyett az az érzés lebegte körül az egészet, mintha valahogy nem is akarna kitörni az egész produkció egy átlagos hétköznapi gyakorlás fázisából. Persze ha valaki nem baj ez, hogy valakik ilyen irányból fogják meg, csak akkor vállalni is kell a következményeket, ami jelen esetben egy ácsorgó, bólogató tömeg!
Homályos, ködös Nicolas Jaar-féle álomvilág után a berlini „majom-duó” a Modeselektor live actje következett. Amolyan semmiből egy bomba effektussal. Nem volt kérdés: a cél a helyszín és a közönség megsemmisítése mesterfokon. Nem tudom, hogy a közönségből ki volt az, aki azt gondolta, hogy bizony a buli kellős közepén, majd egy párnacsata fog kialakulni, ámde ez történt. Mindeközben jöttek szépen sorban a slágerek (pretentious friends, dirty snowball stb). Teljes őrület és messze a legnagyobb buli az idei EB fesztiválon.
Mindezeket egybevetve egy erős fesztiválon vagyunk túl, kellemes teltházzal, jó közönséggel és mindent egybevetve jó körítéssel. Jövőre reméljük ugyanitt újra Electronic Beats Festival!
Hírek
