Bonyodalmas balkáni lakodalmas a Nemzeti Táncszínházban és Pécsett  - jegyek itt

A táncbohózat Pécsett és Budapesten látható.

Az előadás a Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciója.

A Pécsi Balett új produkciója a balkáni dallamok és életérzés inspirációja alapján készül. Az előadás legfőbb mozgatóereje – a hangulatát erőteljesen meghatározó zenei világ mellett – a humor és a délvidéki szenvedély. Könnyen befogadható történetre épül a librettó: az emberi érzelmek legszélesebb skáláját megmutató jelenetek laza füzérében megismerünk egy jómódú, ám kissé bugyuta vőlegényt, egy szerelmes falusi leányt, akit szegény szülei a pénzhez és nem a kedveséhez házasítanak. A hoppon maradt legény okoz egy kis galibát, a násznagy felhevülten vezeti a ceremóniát, a rokonság s a szomszédok jól mulatnak... ám a szerelmesek végül inkább sírnak, mint vigadnak. Zachár Lóránd gyönyörködtetően sajátos táncnyelve és képi látásmódja, a technikáját oly plasztikusan elsajátító táncművészek, a téma, a zene és a tánc harmóniája ízig-vérig balkáni, szenvedélyes táncszínházi estet ígér.

Nyomj egy tetsziket, ha szeretsz színházba járni.

„A Bonyodalmas balkáni lakodalmas című táncbohózat Goran Bregović zenéjére, a jól ismert Kusturica-filmek nyomán, ezen remekművek rám gyakorolt hatása alapján készül. Kusturica groteszk melankóliáját filmszerűen színpadra álmodni nehéz kihívás. Darabomban a sírva vigadó balkáni cigányság hányattatott sorsa, számkivetettsége fogalmazódik meg egy, a történet végére elfuserált lagzi körül örvénylő élethelyzetek sorából. Emberi sorsok, vágyak, szerelmek, titkok villannak fel egy álomszerű dramaturgiára felépítve, amely nem feltétlenül követi híven az események valódi időrendjét.” (Zachár Lóránd)

A balkáni népzene sajátos ötvözete az európai és ázsiai zenei hagyományoknak, fellelhető benne illír, görög, trák, bizánci és török hatás. A Balkán összeköti Európát és Ázsiát, így természetes, hogy mindkét világ kultúrája termékenyítően hatott és hat rá. A balkáni lakodalmas zene a balkáni népzene, a cigányzene és a klezmer modern leszármazottja. Ez a zene egyszerre ősi és kortárs.

A balkáni népzene az egész közép-kelet-európai régióban hihetetlen népszerűségre tett szert. A nálunk is jól ismert zeneszerző, zenész Goran Bregović Szarajevóban nőtt fel. Fiatalon több együttesben játszott basszusgitárosként. A 70-es években már egy híres együttes tagja, közben filmzenéket kezd komponálni. Egyik első munkája, a nálunk is jól ismert és népszerű filmrendező, Emir Kusturica Cigányok ideje című filmjéhez írt zenéje volt. 

Budapesten

[2013.02.15.]