János Vitéz a Pécsi Nemzeti Színházban - jegyek itt

A remek daljáték a Pécsi Nemzeti Színházban látható.

A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el.

Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.

Nyomj egy tetsziket, ha szeretsz színházba járni.

Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.

„Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland.

A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.« Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy a távozó Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha. A színpad »nyílt változása« után a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.” (Részlet Székely György tanulmányából)

Aktuális előadások

[2013.01.06.]