Ákos legújabb magyar nyelvű stúdióalbuma – sorrendben a tizenhetedik – október 3-án került a boltok polcaira 2084 címmel. Ez a lemez ékes példája annak, hogy miért jó, ha az ember megveszi a CD-t magát és nem az internetes letöltést választja. A kiadvány ugyanis egyszerű, ízléses, a borító hűen tükrözi az utópisztikus hangulatot, így könnyen a gyűjtemények díszévé válhat.
A belső kis füzetben természetesen megtalálhatóak a dalszövegek, amiket versekként is fel lehet fogni. Amikor hazavittem a lemezt és kibontottam én azzal kezdtem az ismerkedést, hogy elolvastam a szövegeket. Hatott és némelyik már elsőre fejbe is vert. Ákoshoz méltóan súlyos és elgondolkodtató sorok követik egymást, nem egyszerű az értelmezésük és több esetben hosszabb idő kell, hogy az üzenet eljusson az emberhez. Ezután hallgattam csak meg magát a CD-t.
Jómagam 2000 óta követem és figyelem Ákos munkásságát, így a Bonanza Banzai szintipopos korszakából teljes egészében kimaradtam, bár a régi dalokkal később én is megismerkedtem. De nálam Ákos elsősorban a rockos, illetve akusztikus hangzást képviselte eddig. Ezért kíváncsi voltam nagyon, hogy milyen érzésekkel fogom hallgatni majd ezt az új, ismét a szintipop – illetve „szintirock” - világot idéző albumot. Ákosnak újra sikerült az, ami eddig minden alkalommal amióta ismerem: meglepett, a szó jó értelmében. Mindent el lehet mondani ezekről a szerzeményekről, csak azt nem, hogy „pont ilyenre számítottam”.
Igazság szerint ha visszagondolok az elmúlt 12 évre, ezt a mondatot sosem mondhattam el. Sosem számítottam olyanra mint amilyet végül kaptam. Most sem. Szinte egész éjjel ez a CD pörgött, nem háttérzeneként szólt, hanem erre összpontosítottam és egymás után másztak bele a fülembe a dallamok, döbbentettek meg a dalszövegek újra és újra. Ez valóban egy olyan album, amit nem elég egyszer meghallgatni, ráhangolódva és odafigyelve kell átrágni magunkat rajta többször, ekkor válik igazán értékké és érthetővé.
Rögtön a 2084 című instrumentális szerzeménnyel indul a lemez, amelyben dr. Bőzsöny Ferenc bemondó narrációjából tudhatjuk meg, hogy 2084-ben járunk, ahol egyébként minden „tökéletes”. A szöveg hangulata kísértetiesen hasonlít az 1984 című Orwell regényben megidézett utópia képére, azaz ha igazán mögénézünk az állandóan hirdetett tökéletességnek és boldogságnak, akkor korántsem ezt látjuk. Ez a kettősség, azaz a látszat és a valóság közötti különbség később végigvonul a dalszövegeken is, van ahol egyértelműen, van ahol burkoltabban. Azt hiszem itt teljességgel megjelenik az a bizonyos édes mázba burkolt keserű pirula amit Ákos néha emleget. Könnyed, bulizós, emészthető, fülbemászó zene mögé rejtve súlyos és komoly tartalmakkal szembesülünk.
Néhány dalban visszatér az Ákosra szintén jellemző és mostanában ezzel az albummal kapcsolatosan is sokszor emlegetett önirónia és irónia. Talán erre az egyik legjobb példa a Vén tinédzserek című szám, itt olvasható egy versszak belőle, de akár az egész szöveget is lehetne idézni.
„Megint a Madáchnak lesz végül igaza
Tudod, az ember tragédia
Keveset fog, de sokat markol
A tilosba' parkol
Nem tanul a bajból.”
Az Előkelő idegen, illetve a Tipikus sztereó című dalok már hónapok óta hallhatóak a rádiókban és vezetik a slágerlistákat. Ezekhez harmadikként most a Tengermoraj csatlakozott, amely az album megjelenésének napján debütált.
Ez utóbbi egyébként szerintem az utolsó, Ne keress engem című számmal karöltve az album legmélyebb tartalmú dala.
Megszokott dolog már az is, hogy az új CD-hez kapcsolódik videóanyag. Ez ezúttal sem maradt el. A DVD mellékleten látható a két korábban elkészült videóklip, az album munkálatait rögzítő öt rövid werkfilm és az augusztusi monumentális Sziget koncert alatt rögzített anyagból tíz dal.
Fentebb már írtam, hogy Ákosnak engem sikerült újra meglepnie. Ez természetesen továbbra is áll, de szerencsére abból a szempontból viszont változatlan a helyzet, hogy ismét egy olyan albumot tarthatok a kezemben, aminek dallamai igényesen megírtak, szövegei pedig mély, tartalmas gondolatokat közvetítenek, amiken érdemes elgondolkodni, ami útmutatást, reményt, segítséget adhat, ami kikapcsol, de ugyanakkor be is kapcsol a világba. Nem csalódtam.
Aki szeretné meghallgatni ezeket az új dalokat, illetve régebbi szerzemények áthangszerelt változatait élőben is, az ezt idén december 15-én megteheti a Papp László Arénában a lemezbemutató koncerten. Nem meglepő, hogy a jegyek nagy ütemben fogynak, de még kaphatóak.
Hírek
