"Sosem felejtem, honnan indultam egykor." - Interjú Veres Mónika NIKA-val
Veres Mónika NIKA az Orfeum vadonatúj, minden képzeletet felülmúló show-műsorában, a Puppet Show-ban játékbaba bőrébe bújik, fergeteges dalokkal, látványos táncbetétekkel és káprázatos kosztümökkel vonja erőteljes, gyönyörűséges bűbája alá a nagyérdeműt.
A Papa ne félts! egykori tini énekesnője dögös nővé, vérbeli előadóművésszé érett, március 12-én pedig egy soha nem látott, egyedi, szórakoztató, extravagáns, enyhén pikáns, új és újragondolt zenékre koreografált, látványos show-műsorban, a Puppet Show-ban, a vizionárius Madanti látomásaiból megalkotott, káprázatos kosztümökben mutatkozik be az Orfeum, a pesti mulató színpadán.
Erről a kalandos kihívásról kérdezzük NIKA-t.
— Az énekesnői kvalitásaidról nem beszélnék, mert evidenciákról felesleges. Azonban komoly sportolásba és táncedzésbe kezdtél egy formabontó szerep kedvéért. Mit kíván meg a babalét?
— Valóban komolyan veszem azt az edzésformát, amit már 10 hónapja végzek (power plate). Rengeteget segített nekem, nemcsak az alakformálásban, hanem az erőnlétem is javult, ami elengedhetetlen a színpadi léthez. Ennek szükségét érzem a Puppet Show próbái alatt, hiszen sok szempontból nem kis feladat számomra: ének, tánc, gyors kosztümváltások – szóval van mire figyelni. A legjobb formám szeretném „NIKA babaként” nyújtani!
— A Puppet Show-ban partnered a sokoldalú Kállai-Kiss Zsófi. Hogyan találta meg zsák a foltját?
— Zsófival a gimnáziumi éveim alatt találkoztam, egy suliba jártunk. Ki hitte volna, hogy hosszú évekkel később egy produkcióban együtt dolgozunk majd.
Rendkívül élvezem a közös munkát. Nagyon kreatívnak tartom, és segítőkész mindenkivel szemben. Mindemellett igazán cuki. Nagyon bírom.
Szerintem hangilag is jól passzolunk. Nem beszélve a rengeteg nevetésről, merthogy az is bőven akad a próbákon, ami elengedhetetlenül szükséges a feszített tempó mellett.
Lájk, ha kedveled a szerelmes dalokat.
— A komoly koreográfiák mekkora kihívást jelentettek? Mennyire sikerült beilleszkedni a vérprofi táncosok közé?
— Szerencsémre volt némi alapom a koreográfia-tanuláshoz, mivel gyermekkoromban balettoztam, illetve jazzbalettre is jártam. Ezért aztán annyira nem áll távol tőlem az effajta mozgás. Igyekszem gyorsan tanulni, és ezt most a legjobbaktól tehetem meg (Túri Lali és Szabó Anikó a két koreográfusunk). A többi táncostól is sok segítséget kapunk, hogy minél szebbek és pontosabbak legyenek a mozdulataink.
Számomra a legnehezebb az ének-tánc együttes alkalmazása. Nyilván elsősorban énekesnő vagyok, azaz ennek a rovására nem mehet a mozgás, de azt gondolom, szuperül kitalált az, hogyan lesz meg az egyensúly.
— Mit jelent számodra az egyetlen pesti mulatóban való debütálásod?
— Még eddig nem énekelhettem az Orfeum színpadán, csupán nézőként jártam ezen a csodás hangulatú helyen. Boldog vagyok, hogy most már a kis csapatnak én is részese lehetek, és köszönettel tartozom Sziklai Ildikó programigazgatónak, az Orfeum szívének-lelkének, hogy óriási és őszinte szeretettel fogadott. Remélem, sokszor lesz alkalmam a mulató közönségét szórakoztatni.
— Nagy utat tettél meg: a rivaldafénybe került tinilány komoly nővé, előadóművésszé érett, akit a vitathatatlan szakmai elismerésen felül a közönség is szívébe zárt. Hogyan tudtad megőrizni a sugárzó szereteted, a szembetűnő kedvességed, a példaértékű alázatod?
— No, igen: ALÁZAT! Csupa nagybetűvel. Számomra e nélkül nem lehet igazán a szakmád felé elhivatottnak lenn. Ezt láttam a családomtól, tanáraimtól, kollegáimtól, és úgy érzem, ez vitt előre az évek alatt. Az embernek a legnehezebb magát reálisan látnia és elhelyeznie a világban.
Számomra öröm, hogy sok mindenkivel dolgozhattam jó hangulatban, emberségesen. Sosem felejtem, honnan indultam egykor, és bőven van hova tartani, fejlődni.
A személyiségem alakulása nagy részben köszönhető édesanyámnak, aki számomra a legjobb ember a világon. Nem leszek sohasem az a mindenen áttörtető típus, így lehet, lassabban érek a célomhoz, de ember maradok.
Hallgasd meg NIKA Száz felvonás című dalát!
Aigner Ivan | 2014.03.07.
Copyright: Soós Bertalan/Orfeum)
[2014.03.10.]