Pikáns lett a magyar zenekar logója - megszólalnak a fiúk
Az 1 éve együtt zenélő On Foot frontembere, Kolosai Ferenc egy igazán különleges, egyedi és energikus, fiatalokból álló formáció tagja. A srácok mind képzett, vérbeli zenészek, akik a közönség szórakoztatására törekednek minőségi dalaikkal. A pop/rock trió zenei sokszínűségével képes tömegeket megmozgatni és hatalmas bulikat csinálni, így egy koncertjükről sem érdemes lemaradni!
- Miért pont On Foot?
- Mindenképpen egy olyan nevet akartunk, ami több jelentéssel bír. A miénk is ilyen, de elsősorban a kitartásunkat, az elhivatottságunkat jelképezi, ami nem csak minket, hanem a közönségünket is inspirálja.
- Már 1 éve alkottok egy bandát. Ez idő alatt biztosan nagyon sok fejlődésen mentetek át együtt. Az eddig elért teljesítményetekből, mire vagy a legbüszkébb?
- Sok minden történt egy év alatt, de a legelső próbánkra vagyok a legbüszkébb, mert annak ellenére, hogy rosszul sikerült, folytattuk a közös munkát. Persze mindenhol vannak kezdeti nehézségek, de nálunk már az elején érezni lehetett, hogy egy egyedi hangzás van születőben. Mára ez kiteljesedett, de mindig van hova fejlődni ugye.
- A logótokon egy nő szétvetett lábai láthatóak. Ezzel mit szeretnétek kifejezni?
- A logónkat egy nagyon tehetséges grafikusnő készítette. Hosszasan beszélgettünk vele, hogy megismerjen minket, meghallgatta a zenénket, majd kulcsszavakat adtunk meg neki, amelyek között ott szerepelt a feltűnő és a szexi szó is. Legfőképbben a feltűnés a célja és belekalkuláltuk azt is, hogy esetleg egy sok embernek nem fog tetszeni, de mi ezzel tudtunk azonosulni. Igyekszünk csakis magunkat adni és hitelesek lenni, bármit is csinálunk.
- Jelenleg két profi körülmények között felvett dallal rendelkeztek. Mikor várható egy teljes bemutatkozó album?
- Valóban már kész van 2 dal, amelyeket hamarosan nyilvánosságra hozunk. Nagyon izgatottan várjuk a hallgatóság reakcióját. Egyelőre angol szöveggel készülnek a dalok, de magyar szövegek is lesznek a közeljövőben. Az albumra még várni kell egy kicsit, mert nem akarjuk elkapkodni. A dalaink próbáról-próbára változnak, újulnak és fejlődnek. Egy művet nem lehet befejezni, csak abba hagyni. Szóval még mi is kíváncsiak vagyunk a premier időpontjára.
- Dalaitokat saját magatok írjátok és komponáljátok is egyben. Hogyan kell elképzelnünk ezt a folyamatot?
- Az alap szerkezetet Gabival (basszusgitáros) és Tomival (dobos) együtt találjuk ki, arra megírom a szöveget, majd gondos tematika szerint, logikusan, jól átgondoltan elkészítem a hangszerelést. Végül a várva várt próbán az alap koncepción kívül, semmi sem valósul meg, hanem valami egészen más születik.
- Mikor tudatosult benned, hogy érdemes lenne a zenével komolyabban is foglalkoznod?
- Mindhárman főiskolai körülmények között tanultuk, illetve tanuljuk most is a zenét. Véleményem szerint a zenei szakma iránti érdeklődés, már 10 éves kor alatt kimutatható, de kevesen vagyunk olyan szerencsések, hogy a családi és azon kívüli környezetünk ebben támogasson is.
- Manapság egyre felkapottabbak lettek a fiúbandák, így hatalmas a konkurencia. Mi a véleményetek erről?
- A fiúbandák iránti rajongás valóban elterjedt, azonban nagyon kevés az olyan együttes, ami mind amellett, hogy jó megjelenéssel bír, az élő koncerteken is megállja a helyét. Az ilyen zenekaroknak elmegyek a koncertjére és büszkeséggel tölt el, hogy ilyen zenészeket láthatok, hallhatok. A többi meg nem konkurencia.
- Számos fellépésen vagytok túl. Milyen érzések kavarognak benned egy koncert alatt?
- A koncerteken érzem a legjobban magam, mert ez az, amiért dolgozunk, amiért élünk. A közönség által kapott visszajelzések adják a legnagyobb energiát. Mindig a tökéletes előadásra törekszem, hogy bárki, aki végig hallgatja koncertünket, azt mondhassa a végén: "de jó, hogy eljöttem/de jól éreztem magam". Ettől érzem magam a legjobban!
- Mislovics Vivien -
[2014.11.05.]