2024. november 21. | csütörtök | Olivér nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Linkek
A kisalfold.hu fotói
Kapcsolódó cikkek
Paddy and The Rats: Himnuszok a fattyúknak, patkányoktól
Lemezbemutatót tart a Paddy and The Rats: irány az A38!
Több mint 100 zenekar az idei SZIN-en
Befejeződött a Szegedi Ifjúsági Napok: Ákosra voltak a legtöbben kíváncsiak
Szilveszter 2013: ide érdemes menni - buli tippek!
˝Ezt a dalt mindenhol velünk énekli a közönség˝ - interjú a Paddy and The Rats énekesével
Majka és Pataky Attila érdekes nyilatkozata - jön az EFOTT 2014
A Budapest Parkban játszik a Paddy and the Rats
Képgalériák
Paddy and The Rats Ghost from The Barrow klipforgatás
Kapcsolódó Kiadványok
Paddy and The Rats: Hymns For Bastards
Paddy and The Rats: Rats on Board
Paddy and The Rats: Tales From The Docks
Kapcsolatok
Paddy and The Rats
Bridge Garden (Bridge Hallgatói és Oktatói Központ)

˝Igazi közösség élményt nyújtunk" - interjú a Paddy and The Rats vezetőjével

Hihetetlen gyorsasággal robbant be a Paddy and the Rats zenekar a hazai és az európai zenei elitbe. Különleges, pub’n’roll stílusban írt dalaik, többnyire kalózjelmezeik és vidámságuk vonzerő a közönség számára. Három nagylemezzel a hátuk mögött Győrben is állandó fellépők. Paddyvel, a zenekarvezetővel beszélgettünk.

– Mindig sikerül megtöltenetek a győri koncerttermet. Gondolom, szerettek itt játszani.
– Igazából mindenhol szeretünk koncertezni, ahol jó a hangulat. Győrben soha nem volt még panasz a közönségre, szeretik a zenekart. Mindig jó bulijaink vannak. Ami miatt még nagyon emlékezetes ez a helyszín, hogy rettentő meleg van a teremben. Egyébként is megizzaszt minket a koncert, odatesszük magunkat rendesen, de a durván jó atmoszféra és a pokoli meleg elég jellegzetessé teszi a győri bulikat.

– Akkor ismerős arcokkal is találkoztok a koncerteken. Hogy álltok rajongók terén?
– Hála istennek nincs okunk panaszra. Már a megalakulásunkkor is sikerült elég masszív bázist magunk mellé állítani. Akkortájt még csak mi voltunk a hazai piacon, akik ezt az általunk csak pub’n’roll stílusnak nevezett zenét játszottuk. Az ír, kalózos hangulat a kezdetektől megvolt, az élő zenére vágyókat pedig nagyon is vonzotta. Azóta már megalakult a rajongói klubunk is, akik figyelik a zenekart és csapatokba verődve követnek minket egy-egy koncertre. Jó kis közösségek alakultak ki így: együtt utaznak, egymásnál megszállnak, ha épp abba a városba megyünk. Örülünk nekik, tagadhatatlan.

– Hat év távlatában is meg kell kérdeznem: mi a titok, amiért ilyen sikeresek vagytok akár itthon, akár külföldön?
– Tényleg nagyon sok rajongót sikerült szereznünk az elmúlt években, mert nemcsak zenélünk a színpadon, hanem egy igazi közösségi élményt nyújtunk. Ehhez szerintem hozzájárul az is, hogy teremtettünk egy kis világot a zenénk köré, kitalált karakterekkel, ruhákkal és történetekkel. Igazán én sem tudom, mi a titka annak, hogy valamely zenekarok működnek, valamelyek nem. Szerintem a legfontosabb mindig a zene és az, hogy élvezd csinálni azt, amit csinálsz… és mi nagyon élvezzük!

– Nemrég megnősültél, amit nyilván sok lány megkönnyezett. A feleséged is a zenekarral tartott Győrbe?
– Igaz, hogy most házasodtunk össze, de régi, kipróbált, nagyon jól működő kapcsolat a miénk. A zenekar a roadokkal kiegészülve éppen kilenc főt tesz ki, és a buszunkban is pont annyi a hely. Így nem gyakran kísérnek el minket a feleségek barátnők, de persze volt már rá példa. Meg amúgy is annyit utazunk, hogy gyakran bonyolultabb is lenne, ha jönnének.

– Szerettem is volna kérdezni: hogy bírjátok ezt a koncertmennyiséget és a sok utazást?
– Ezzel jár a zenészélet, de egy kicsit tényleg besokalltunk már. Rengeteg koncertünk volt az elmúlt évben, szinte állandóan úton voltunk, akár belföldön, akár külföldön. Óhatatlanul is elfárad az ember, egyre jobban fásult lesz. Egy idő után nehéz felpörögni. Volt, hogy túl sok sörrel próbáltuk meg feldobni a hangulatunkat és a végére túl jól sikerült, a koncert rovására. Ezt pedig nem engedheti meg egy profi banda! Ideje volt egy kicsit pihenni. Meg kellene találnunk azt az időszakot, amikor pihenünk is egy kicsit!

– Akkor most Győrben ásványvizet ittatok?
– Nem gondolod komolyan, ugye? A mi zenénkhez hozzátartozik a sörözés, egy kicsit a védjegyünk is. Ez egy kocsmahangulatú, igényes zenét játszó zenekar. Dukál a kezekbe a sör!

A koncertről fotókat a kisalfold.hu-n találtok!

A közönséggel együtt én is várom már a negyedik lemezt…
– Remélem, már nem sokáig! Dolgozunk rajta, nagyon keményen! Hat év alatt három lemezzel jöttünk ki, mindegyikben volt fejlődés, valami új, valami plusz. Klipeket is forgattunk, azokat is szerette a közönség. Most új koronggal készülünk, ez is valami plusz lesz. A zenénkben benne van a rock- és a popvonal is, tagadhatatlan. Úgy vagyunk vele, hogy nem elég sikeresnek lenni, jó lemezeket csinálni, képesnek kell lennünk a megújulásra is. A példaképeink között van a Beatles és a Queen is, mert mindig újdonságot hoztak a zenéjükben.

– Külföldön is nagyon vevő a Paddy and The Ratsre a közönség, sok országban zenéltetek már. Milyen jellegű fellépéseitek vannak?
– Tény, hogy már a kezdetektől felfigyeltek a zenekarra a határainkon túl is. Főleg a stílusunkhoz illő fesztiválokra hívtak minket, mostanság pedig már az egyre nagyobb színpadokon is megmutathatjuk magunkat. Soha nem gondoltam volna például, hogy valaha is Albániában fogok koncertezni, de most már ez is megvalósult. Ahogy az is, hogy Oroszországban is fellépett a zenekar: Moszkvában és Szentpéterváron is. Pedig nem is a vodka a kedvence a csapatnak…

– Személy szerint a kedvenc klipem a zenekartól a Ghost From The Barrow. A harmadik lemezetek egyik legjobb dala. Azért erre forgattátok le a látványos videót?
– Az volt a tapasztalat, hogy ez a lemez legsikeresebb dala. Ezt a dalt mindenhol velünk énekli a közönség az elejétől fogva. Sokan odajöttek hozzánk koncert után és leveleket is kaptunk, hogy készítsünk erre a dalra klipet. Mi pedig teljesíteni szerettük volna a kívánságokat. A videó pedig megszületett: a zenekar zombivá változott…

– Ki találta ki a klip történetét?
– A történet tulajdonképpen adta magát, mivel megpróbáltuk a dalszöveget lekövetni. A sztori egy lány és egy fiú szerelméről szól. A lány a klánfőnök lánya, a fiú pedig egy tolvaj. Egymásba szeretnek, de a társadalmi különbségek miatt nem lehetnek egymásé, ezért megölik őket. Kicsit kelta Rómeó és Júlia... Ezután a fiú visszatér zombiként és megbosszulja a lány halálát. A lányt Martinovics Dorina alakítja, akit sajnos elég hamar megölnek. A fiút pedig én. Nagyon jól éreztük magunkat a forgatáson Dorinával és nagyon profi volt. A zenekar pedig a gyilkos bandát játszotta. Imádja a közönség a videót még mindig…

– Akkor a jövő az új lemez és a koncertek jegyében telik?
– Csak ugyanúgy, mint eddig… Na meg ugye ne felejtsük el a megújulást sem. Győrbe pedig biztos, hogy még visszatérünk…

A koncerten egyébként előzenekarként a feltörekvő Jolly Jackers alapozta meg a hangulatot, akik egyre inkább nevet szereznek magukat a stílusban. Érdemes rájuk is figyelni!

– Havassy Anna Katalin –
A az indexfotó a zenekar hivatalos oldalán található!

[2015.02.18.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
A sürgos egyének közötti kölcsön kínálat szolgáltatás [2024.11.21.]
Súlyos kölcsönök magánszemélyek között szolgáltatás [2024.11.21.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Megnéztük - szuperhősök és vikingek metal bulija a Barba Negraban
November 03-án két...

Megnéztük az Animal Cannibalst a Zene Házában - képekkel
Élő zenekaros koncertet adott az...

Megnéztük Horváth Tomi Halloween partyját a Barba Negraban
Valóban verhetetlen - Frank Turner visszatért Budapestre!
Álom Színházban jártunk - megnéztük a Dream Theater koncertjét Mike Portnoy visszatérésével
Hans Zimmer legendás zenéi élőben: Ilyne volt a New Dimension koncert Budapesten
Brit Floyd koncertbeszámoló - Ha nincs ló, tényleg jó a szamár is!
beszámolók még