"Az elegancia azt jelenti, hogy emlékeznek rád." - Villáminterjú Kiss Kamilkával

Muzsikáló Filmkockák gördülnek szeptember 17-én este az Orfeum kör alakú színpadán, ahol a Pesti Sikk zenekar hív valódi időutazással egybekötött bálba.Gondolatok eleganciáról, divatról, stílusról és bájos zenékről a banda énekesőjétől, Kiss Kamilkától.

,,A szerelmet csakúgy, mint a művészetek hektikus mivoltát, tudni kell viselni, mert ez az egyetlen márka, ami sosem megy ki a divatból."

—    Mitől sikk a sikk? Mi szavatolja egy adott kor eleganciájának a maradandóságát, időtelenségét?
—    Coco Chanel szavaival élve: „A divat változik, a stílus örök.” Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy 1915-öt vagy 2015-öt írunk, a nagybetűs stílus mindenféle divatirányzaton átível, legyen szó bármilyen művészeti ágról.

Véleményem szerint nincs jól bevált recept arra, mitől válik valami sikké. A sikkes életvitelnek, stílusnak, ízlésnek – vagy nevezzük bárhogyan is – megvannak a személyiségjegyei; megvannak a maga rapszodikus pillanatai, de mindezekkel együtt alkot egységet.

A stílus olyan, mint egy érzelmi háló: folyamatosan pulzál, idomul, alakul. Megfelelő szeretettel, humorral és kreativitással kell kezelni, és akkor sokáig élhető. Ha azonban görcsösen ragaszkodunk az általunk elképzelt vonalvezetéshez, könnyen csalódhatunk benne.

A stílus a legegyszerűbb módja annak, hogy valami elmondhatatlanul bonyolultat közöljünk másokkal. A mi zenekarunk stílusa sikkes, elegáns néha extravagáns. Megvan a saját nyelvezete, újszerűen fogalmaz meg örök témákat, emberi kapcsolatokról, dilemmákról. Időtlen és ezáltal maradandó kérdésekről, helyzetekről mesélünk az elegancia és a kor kifinomult, szenvedélyes módján.

Az elegancia nem azt jelenti, hogy észrevesznek, hanem azt, hogy emlékeznek rád.

—    Mi adja meg az 1920/40-es évek magyar zenés szerelmi lírájának báját?
—    Kedvesen bohókás, könnyed, légies, csapongó, a végtelenségig romantikus ez az időszak. Mi megpróbálunk a zenéinkkel ebben a kifejezési formában maradni és olyan személyiségi jegyeket integrálni 2015-ben, amik szintén ezeken a pilléreknek állnak. Minden saját dalunkban és a feldolgozott, korábbi időszakból való nótákban is azt keressük, amit hitelesen meg tudunk fogalmazni. A kézzelfogható és egyértelműen látható vidám, bájos létezés mellett egy másik oldal is érvényre jut: a szíveket kifacsaró, bizonytalan, kiszolgáltatott női líra a maga megrendítő esendőségével. Ha valaki megérti és megérinti ez a sokszor változékony és szentimentális hangulat, akkor valóban elfogadja, és valóban szereti, amit csinálunk. Ha mindezeknek csak a hibátlan, vidám és bohókás mivoltát tekintenénk, akkor soha nem tudnánk valóban megérteni, miről is szól az a komplex kreatív energia és zenei mondanivaló, amit Pesti Sikknek neveznek.

—    A 2015/2016-os évad első Pesti Sikk-bálja, a Muzsikáló Filmkockák egyre hűebbé válik nevéhez. Mire számíthat szeptember 17-én a nagyérdemű?
—    Azt tervezem, hogy kicsit belenézünk a dalok valódi érzeteibe, kissé színesebb, színháziasabb módon. Pont az előbb taglaltak miatt, hogy valóban lehessen látni, hallani és érezni, mit közvetítenek ezek az örökérvényű dalok. A saját és feldolgozott dalok keletkezéséről mesélünk, a hangulatokról, amelyek inspiráltak bennünket, hogy megszülethessenek ezek a munkák.

—    Lehet, hogy a jövő nemzedék zenészei, énekesei közül egyik-másik a védő szárnyaid alatt nevelődik ki. Mire figyelsz leginkább tanítás közben? Mi a módszered, a hozzáállásod lényege?
—    Nagyon fontos, hogy nem mondom meg nekik, pontosan merre menjenek. Technikai szempontból persze elengedhetetlen a gyakorlás, a művészet iránti alázat; ezeket nyilván precízen át kell adni, meg kell tanítani.

Véleményem szerint azonban a jó irány és az irányelv sokkal kreatívabb dolgokat szül, mint az utánzás. A legfontosabb a saját nyelvezet, kifejezési tár kialakítása, tudni, hogy mit akar kifejezni magából. Az alkotás a fő. Nem kell mindig győzni, lehet hibázni. Sőt! Mindez elengedhetetlen a fejlődés szempontjából.

Ugyanazt alkalmazom a növendékeimmel kapcsolatban is, mint a saját munkámban: önkifejezés, saját határaink felkutatása és mindezek megélése. Az, hogy ki vagyok én, az életemben miket engedek át magamon, s művészként miként nyilvánulok meg: ez valójában egy egész életen át zajló, végtelenül érdekes performansz.

Hangulódj a szeptember 17-ei Pesti Sikk-bálra a zenekar Hívj fel, drágám! című videoklipjével!

Aigner Ivan

[2015.09.14.]