A Vox Unitatis vegyeskar karácsonyi koncertet adott Kaposváron a Jézus szíve templomban.
Ködös , nyirkos, fekete estén visz az út a somogyi megyeszékhely egyik legszebb temploma felé, messze a belvárostól. Ahogy elkezdődik a koncert, hirtelen úgy véljük, ismét az utcán vagyunk, hisz Marco Frisina: Anima Christi műve után (szólisták: Gál Laura, Kálmán Csaba) - tapsot sem engedve - felhangzanak Wass Albert: Angyalka című novellájának kezdő sorai:
„Feketén készülődött a karácsony. Reggel óta szünet nélkül csorgott az eső, s a kisváros csatakos utcáin hideg köd tapadt a házfalakhoz.”
Ó, igen, ráébredünk, hogy a koncert e novella cselekménye köré épül, az elhangzó művek szépen illeszkednek a történethez, melyet Balázs Izolda tolmácsol kifinomult ízléssel, drámaian. Nem kevésbé kifinomult és drámai a kórus.
Karácsonyi idő van, ilyenkor szokásos dalok feldolgozásai hangzanak el (Vékás Kovács Zsófia zongorakíséretével), de úgy tűnik, csak bemelegítésként, hisz már az ötödik műsorszám megállítja a levegőt, egyre mélyül a csend, a közönség mozdulatlanul ül a hideg ellenére, igazi meglepődéssel és magát az áhítatnak átengedve figyel, nehogy egyetlen hangot is elmulasszon C. Saint-Säens: Ave Maria duettjének légiesen finom, égbe szálló dallamaiból. Gál Laura és Kocsis Klaudia énekművészek, Ujláb Gábor zongorakíséretével teljesen meghatják a közönséget.
Meglepődött, megdöbbent tekintetek
Különleges este. Ahogy halad előre a történet, úgy vonódik be a közönség is egyre jobban. Figyelem az arcokat. Tágra nyílt, mozdulatlan, meglepődött, döbbent, de csillogó tekintetek tükrözik vissza, amit hallanak a karnagy, Ujláb Gábor áradó dallamú, szépséges harmóniákkal alátámasztott átirataiból is, pl. A harangok énekéből vagy a Szép világból, amit a zongora mellett gitár és csörgődob kísér.
A kórus zeneileg nehéz műveket is a műsorára tűz, de ebből a problematikusságból a közönség semmit nem érzékel, az előadás profi. Kodály Zoltán Esti dala (kamarakórus) , Leonard Cohen Hallelujah című dala, (szólista: Nagy Balázs) vagy Robert Prizeman: Jubilate Deo (szólisták: Gál Laura és Kocsis Klaudia) kórusműve egytől-egyig ejt ámulatba.
A novella végén elhangzik Ady Endre Karácsony című verse (Kálmán Csaba szavalta) , zenei aláfestésként Vladimir Vavilov: Ave Mariáját halljuk ismét Gál Laurától, mintha egy távoli templomból szűrődne ki a dallam. Katarzis, újra.
Befejezésül John Lennon Boldog Karácsonyt! című ismert számában gyönyörködhettünk Vékás Kovács Zsófia és Nagy Balázs szólóénekével.
„Hálaének zengjen Néked, kérve kérünk, hallgasd szívünk!”
Az utolsó sor után semmi extremitás, a kórustagok egyszerűen leengedik maguk mellé a kották mappáit, mosolyognak és a karnagy, aki a lelke az egész produkciónak, feláll a zongora mellől, hisz ezt is ő kísérte. Vele együtt a közönség is szinte egyszerre áll fel és zúg a vastaps. Egy templomban, egy kisvárosban „igazi boldogság szállt a világra”.