Valami elkezdődött: "folyamatosan tapasztalható a nők egyre növekvő szerepvállalása"

Nőnap alkalmából Claudia énekes-dalszerzőnővel beszélgettünk, akinek a tavaly megjelent bemutatkozó videója, a Perfect, a nők aktuális társadalmi helyzetét tárgyalja. A videó időben megelőzte a Weinstein-botrány kirobbanását, illetve az azt követő #MeToo és #TimesUp mozgalmakat. Szót ejtünk többek között a női intuícióról, a női szerzőkről és még az első magyar női orvosról is.

Jellemző Rád ez az előrelátás, hogy előre megérzed, mi van a „levegőben”, illetve mivel foglalkoznak majd az emberek?
Szívesen válaszolnám, hogy igen, persze, elég csak belepillantanom a kristály gömbömbe, vagy hogy ez a női intuíció. De nem, sokkal inkább érzem azt, hogy mind ideológiailag, mind stilisztikailg - ha a zenére gondolok - teljesen más irányba haladok, mint ahova éppen tart a világ.

Az utóbbi időben egyre többet kerül terítékre az a kérdés, hogy vajon elég női szerző, producer van-e a zenei szakmában, tapasztalható-e diszkrimináció, illetve nincsenek-e a nők alul reprezentálva. Neked erről mi a véleményed?

Ha tényszerűen nézzük, a számok objektív képet adnak a helyzetről. Tény, hogy szignifikánsan több férfi szerző és producer működik a zenei szakmában, mint nő. Ez a jelenség azonban egyáltalán nem újkeletű, évszázadok óta tapasztalt tendencia, elég, ha csak a barokkra, klasszikára és romantikára gondolunk, néhány kivétellel, mint például Clara Schumann, mindig a férfiak voltak a zenei szakma, főleg annak alkotó folyamatainak előtérben, hiszen a nők évszázadokon, sőt évezredeken át más, elsősorban támogató, háttérbeli szerepet töltöttek be a családokban. És ez a többi művészeti ágra is jellemző, hiszen az állandó alkotás nem feltétlenül egyeztethető össze időben a háztartás vezetésével, illetve más, „önzőbb” és introspektívebb mentális attitűdöt igényel.

A női egyenjogúsági mozgalmak természetesen ezen az állapoton is lazítottak, de nyilván több idő szükséges ahhoz, hogy az egyenlőtlenségek minimalizálódjanak, tekintve, hogy évezredes berögződésekről van szó. Ettől függetlenül folyamatosan tapasztalható a nők egyre növekvő szerepvállalása és a szakma progresszív feminizációja.

Remek példa a jelenségre az orvoslás. Az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma volt, akit 1879-ben avattak orvossá a zürichi egyetemen, majd éveken át nem tudta elfogadtatni a diplomáját Magyarországon. Ehhez képest ma, ha bemegyünk bármelyik tetszőleges hazai orvosi karra, túlnyomórészt lányokat találunk. De még az olyan, tradicionálisan férfi-orientált szakterületeken, mint a sebészet vagy az ortopédia, is egyre több törékeny, fiatal nőt látunk. Ez olyannyira igaz, hogy még én is dolgoztam közel két évig ortopédián. Szóval a zenével kapcsolatban elég optimista vagyok.

Zárszóul, szerinted szükségünk van egyáltalán több női szerzőre és producerre? Miben funkcionál másképp egy ilyen szerepben egy nő, mint egy férfi?

Természetesen. Hiszen, ha a hallgatóság közel fele nő, miért mindig csak férfiak gondolatait kell, hogy hallgassák? Vagy hogy egy férfi szerint vajon egy nő mit gondolhat és érezhet? Nem vagyok meggyőződve a sztereotípiák létjogosultságáról, de az biztos, hogy a végeredmény annál gazdagabb lesz, minél színesebb és változatosabb azon emberek köre - akár nem, etnikum, életkor, vallási meggyőződés stb. szempontjából nézzük -, akik az adott produktumon dolgoztak.

És akkor nézzük meg Claudia videóját, a Perfect-et. 

[2018.03.09.]