István, a Király az Operettszínházban - Koppány, a sztár

Újra színpadra állították Bródy János és Szörényi Levente legendás rockoperáját; az István, a királyt.  A darabot Székely Kriszta rendezésében, a Budapesti Operettszínházban mutatták be szeptember 21-én.  A Koppányt alakító Dolhai Attila motorral, míg az Istvánt alakító Kocsis Dénes és Veréb Tamás lóháton érkezett a vörös szőnyeghez. Az előadást a díszpáholyból Bródy János is végignézte.

Királydombról a színházba

A magyar történelmet és a magyarok sorsát több mint ezer éve befolyásoló legfontosabb kérdések, és konfliktushelyzetek mind fellelhetőek ebben a rockoperában. Talán éppen ezért lett, már az 1983-as ősbemutató után hatalmas siker Bródy János és Szörényi Levente páratlan alkotása: az István, a Király.

Az ősbemutatóra a városligeti Királydombon került sor, egészen különleges szereposztásban; ugyanis a legfontosabb szerepeket olyan rockzenészek kapták, akik abban az időben még valóban lázadónak számítottak az emberek szemében. Koppányt, Vikidál Gyula, sámánját, Tordát, Deák Bill Gyula, Laborcot pedig a "nemzet csótánya", Nagy Feró alakította. Az előadást azóta többször is bemutatták, különböző szereposztásban, de még soha, egyetlen alkalommal sem sikerült visszaadni az eredeti mű hangulatát és érzéseit, egészen mostanáig.

Kétségtelen, hogy az István, a király című, mára kultikussá vált darabot színpadra állítani, nagyon nehéz feladat, hiszen mindenki ismeri az eredeti művet, sokan élőben is láthatták. Abban az időben már mindenki érezte a változás előszelét, és ez természetesen kihatott az emberek lelkiállapotára, és persze a darab megítélésére is. Óriási sikere volt, nem lehet hát csodálkozni azon, hogy az etalonnak ítélt bemutatót senki nem tudta eddig felülmúlni, de még utolérni sem.

Székely Krisztának és a Budapesti Operettszínház társulatának véleményem szerint most sikerült ez a már-már lehetetlennek tűnő feladat. A darabot először nyáron mutatták be, a Bajai Szabadtéri Színpadon, a kőszínházi premierre azonban csak most került sor. Az előadás bővelkedik zseniális ötletekben és filmszerű jelenetekben, mert újítani, de nem vitte túlzásba. Csodás harmóniában élt a régi, a hagyományos az újító szándékkal. Talán éppen ez a kényes harmónia az, amitől ez az előadás igazán különlegessé vált.

Történelmi háttér

A rockoperát Boldizsár Miklós ezredforduló című drámája alapján írta meg a legendás zeneszerző páros: Bródy János és Szörényi Levente. A történet az utolsó magyar nagyfejedelemről és egyben az első magyar királyról, Szent Istvánról szól. Pontosabban István királlyá és felnőtté válásáról, valamint István és Koppány vezér trónért folyó harcáról. Ennek a küzdelemnek a kimenetele határozta meg a magyarság jövőjét és helyét Európában.

István, míg apja élt, a Nyitrai Hercegség ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Géza nagyfejedelem és Sarolt fejedelemasszony fiaként választatta magát fejedelemmé az esztergomi gyűlésen, a prigomenitúrára hivatkozva. Ám az ősi törvények (szeniorátus) szerint a fejedelmi trónt Koppány örökölte volna, amire Géza halála után be is nyújtotta igényét és a levirátus jogán István megözvegyült édesanyját, Saroltot, erőszakkal akarta nőül venni.

István felismerte, hogy a magyarság csak akkor maradhat tovább életben, ha a nép az ősi pogány vallásról áttér a keresztény hitre, és a német birodalommal szövetségre lép. Ezért vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát is 995 körül, és ezért igyekezett tűzzel - vassal megszilárdítani a kereszténységet Magyarországon. Azt, hogy a keresztény egyháznak milyen ereje és hatalma van, valószínűleg Koppány vezér is felismerte, hiszen 972-ben felvette a kereszténységet Bizáncban, amire egyébként a műben is utalnak; -"Pogánynak tartanak pedig Bizánc jelét magamra vettem. Csak az volt a cél, hogy szabadságunk megőrizzem.". Koppány támogatóinak többsége azonban még így is pogány volt. Koppány mellett sorakoztak fel a régi rend és a törzsi szabadság hívei. István mellett azonban akkor már nagy számban csoportosultak a német tisztek is. Olyannyira, hogy a Pannonhalmi főapátság egyik korabeli iratában is fellelhető az a gondolat, miszerint a németek és a magyarok harcoltak egymással, utalva ezzel az István mellett harcoló németek túlerejére, de tudható, hogy sok magyar is István oldalára állt.

Koppány hadát végül Veszprémnél legyőzte István serege. Koppányt a csatában a sereg vezére, Vecellin ölte meg, majd tetemét István felnégyeltette és testrészeit hosszú hónapokon át az ország négy várának (Győr, Esztergom, Veszprém és Gyulafehérvár) kapuja fölé tűzték, hogy elrettentsék az embereket a további lázadásoktól. A csata után István elfoglalta Koppány birtokait, és adományokat osztott katonáinak, valamint elrendelte, hogy Koppány egykori alárendeltjei tizedet fizessenek a Pannonhalmi főapátságnak. A csaták után, 1000. december 25.-én koronázó városunkban, Székesfehérváron, Asztrik érsek koronázta meg, a II. Szilveszter pápától kapott Szent Koronával. Így lett István, a magyarok első királya.

Egy állam alapításának emberi megpróbáltatásai

A darab négy részből („felvonásból”) áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király. A cselekményét gyakorlatilag mindenki kívülről fújja: István és Gizella házasságkötésétől viszi végig a nézőt, egészen István koronázásáig. A Nyitányt Ludwig van Beethoven szerezte. A világhírű zeneszerző ugyanis 1811-ben operát tervezett Szent Istvánról. A nyitány és néhány énekes részlet készült csak el; a nyitányt 1812 február 09-én adták elő először az akkor megnyílt Pesti Színházban, ma pedig a legendás rockopera nyitánya is.

Felemelő volt ezeket a dallamokat nagyzenekarral, tökéletes hangosítással, élőben hallani. Még a hideg is kirázott, annyira különlegesnek éreztem a pillanatot. Valószínűleg ezért dönthetett úgy a rendező, hogy a Nyitány alatt még nem lesz semmilyen mozgás a színpadon, csak a zenét halljuk, hiszen ezeknek a dallamoknak külön történelme van. Én mégis egy kicsit hiányoltam az aktivitást, hiszen maga a Nyitány több, mint hét perc hosszú. Hozzá kell tennem, hogy az egész előadás során ezt az egy gyenge pontot véltem felfedezni, ugyanis maga a darab, minden mozdulatában zseniális.

A rockopera az egykori Illés együttes dalával kezdődik, melyben már felvetődik a kérdés "Mondd!Te kit választanál?" Megjelennek a táncosok és a Cseh Renátó által tervezett monumentális szürke díszlet, melyen a táncosok felnagyított árnyékának képét látjuk. Az egyik oldalon a nyugati kereszténység jelképeként egy angyal hatalmas szobra, a másikon pedig a keleti, ősi istenek jelképének szobrát látjuk.

Majd megjelenik István és Gizella, amint összeházasodnak. Felcsendül Gizella és István fohásza Istenhez, majd a nép együtt imádkozik a párért. Gyakorlatilag ez István belépője, amit a legújabb szereposztásban Veréb Tamás és Kocsis Dénes alakított. Mindkét színész briliáns színészi tehetséggel, tisztán és rengeteg érzelemmel a hangjában keltette életre a magyarok első királyát. Elgondolkodtató, hogy István szerepében senki nem tudott olyan hiteleset és maradandót alakítani, mint az eredeti Pelsőczy László - Varga Miklós páros, egészen mostanáig.  A szent áhítatot a három köpönyegforgató nemes úr, Sur (Szabó P. Szilveszter, Langer Soma), Solt (Földes Tamás, Pálfalvy Attila), és Bese (Mészáros Árpád Zsolt, Kiss Zoltán) belépője töri meg, akiket most aktatáskával a kezükben láthatunk, mely számomra kiemelte ezeket a történelmi alakokat a térből és az időből, és a mai üzletembereket jelképezte. Pontosabban azt, hogy pénzért és hírnévért a lelküket, a hazájukat, a testvéreiket, de még az anyjukat is eladó, korrupt emberek mindig voltak és lesznek is.

Még nincs vége, folytatjuk a beszámolót.

[2018.10.22.]