Eladósorba került a Zene.hu. Komoly érdeklődők: klikk a részletekért.
2019. május 21. | kedd | Konstantin nevenapja
    Zene.lap.hu
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
Smiling bar
 
Oldal.info


Fabrik
 
 
Kapcsolódó cikkek
Elkezdődtek a Carousel - Liliom próbái a Budapesti Operettszínházban
Igaz Ember - díjátadó: Fellépnek az Operettszinház sztárjai
Ilyen volt a Carousel - Liliom plakátfotózása - képekkel
Képekben! Így készül a Carousel - Liliom a Budapesti Operettszínházban
Érkezik A Pendragon-legenda a Kálmán Imre Teátrumba
Képgalériák
Carousel - Liliom egyik szereposztás
Carousel - Liliom másik szereposztás
Carousel - Liliom premierek
Kapcsolatok
Budapesti Operettszínház

Bemutatták a Carouselt a Budapesti Operettszínházban - képek a premierről

Április 26-án mutatta be a Budapesti Operettszínház a Carousel című musicalt. Az előadás Molnár Ferenc, Liliom című színművéből született, melyet egy amerikai szerzőpáros Richard Rodgers és Oscar Hammerstein zenésített meg. Így született meg a Carousel című musical. A darab egy szomorú, mégis szép szerelem történetét meséli el Béres Attila rendezésében. Az előadás különleges, egyedi színfoltja a fővárosi teátrum repertoárjának. 

Molnár Ferenc 1909-ben írta meg Liliom című színművét, melyet még abban az évben be is mutattak a budapesti Vígszínházban. Az előadás nem aratott osztatlan sikert, a darab Magyarországon megbukott, és talán akkor még senki sem hitte, hogy hamarosan az egész világ megismeri a körhintás-csalogató Liliom és a cselédlány, Julika szomorú, igaz szerelmének történetét. 1921-ben azonban a Broadwayn is bemutatták Molnár Ferenc művét, Benjamin Glazer fordításában. Az előadás óriási sikert aratott, melynek hatására Richard Rodgers és Oscar Hammerstein 1945-ben megírta a mű musical változatát, Carousel (körhinta) címmel.

A szerzőpáros nevéhez fűződik a Cinderella, és A muzsika hangja című zenés színmű is, így nem csoda, hogy kérésükre még Molnár Ferenc is eladta a szerzői jogokat annak ellenére, hogy korábban már Gerschwin és Puccini érdeklődését is elutasította. A musical óriási siker lett, 1999-ben a New York Times a XX. század legjobb musicaljének kiáltotta ki, és talán még ma is annak tartják. A darab legszebb dala, a You’ll Never Walk Alone című dal világszerte kultikussá vált. A dal, akkor csendül fel a darabban, amikor Julie (Julika) siratja halott szerelmét, a barátai pedig próbálnak neki erőt és vigaszt nyújtani. Nem véletlen, hogy ez a dal azonnal a szívekig hatolt, hiszen a bemutató évében ért véget a II. világháború. A háború során milliók vesztek oda, a hozzátartozók pedig némi vigaszra lelhettek a Carousel egyik leggyönyörűbb dalában.

Az eredeti musicalben a dal a mű végén is felcsendül, amikor a szerelmespár gyermeke, Louise elvégzi az egyetemet, ezért az Amerikai Egyesült Államokban a mai napig ezzel a dallal búcsúztatják a végzős egyetemistákat a diplomaosztókon. A dal emellett neves sportcsapatok himnuszává is vált, mint például az Liverpool FC, az Ipswich Town, a Rapid Wien, a Dinamo Zagreb vagy a Celtic, Verona. A You’ll Never Walk Alone énekelte többek között Elvis Presley és Frank Sinatra is, sőt mi több a Pink Floyd „Meddle” című albumán megtalálható a dal, a Fearless tételben. A kultikus nóta legfrissebb feldolgozását a Die Toten Hosen készítette el.

Ünneplőbe öltözött lelkek

A világsiker ellenére eddig Magyarországon, mindössze egyetlen alkalommal, 1986-ban mutatták be a musicalt, az - akkor még - Fővárosi Operettszínházban. Mindennek tudatában nagyon sokat vártam a darabtól, és izgatottan ültem be a nagymező utcai teátrum színháztermébe, a bársonnyal bevont falak és székek ölelésébe. Mindig, amikor ebben a színházban járok, úgy érzem, nemcsak a testem, de a lelkem is ünneplőbe öltözik, hiszen a száz éves csillár ragyogása, a páholysor, az aranyozott stukkódíszítések látványa már önmagában ünneppé varázsolja a színházi estéket. A premierek során még ünnepélyesebb a hangulat. Felemelő érzés a színház elé leterített vörös szőnyegen besétálni, és megnézni egy olyan világhírű darabot, melyet egy magyar szerző alkotott meg, és álmodott színpadra, még ha nem is aratott osztatlan siker a nézők körében.

Visszatérnek a magyar motívumok

A darabot Béres Attila rendezte, aki a premier előtt néhány nappal mesélt az előadásról: "Molnár Ferenc Liliomja a legnagyobbak között van. Az amerikaiak elolvasván ezt a művet, írtak belőle egy csodálatos musicalt. Csakhogy, úgy, ahogy ők átírták, valahogy kiveszett belőle a magyar lélek és beleköltözött az amerikai lélek. A Budapesti Operettszínház színpadára vissza kell lopni a Liliom lelkét. Szöveg szinten ez meg is történt, amennyire lehetett. Az amerikai zene hozzáhasonult Molnár Ferenchez és magyar lelkűvé vált. Azt érzem, hogy ez Molnár Ferenc Liliomja iszonyatosan szép zenével, nagyon jó számokkal, nagyon nagy tánclehetőségekkel.”

A cselekményben tehát keveredik Molnár Ferenc színműve, és az amerikai szerzőpáros musicalje, ezzel teljesen új perspektívát adva az előadásnak. A Liliom eredetileg a Városligetben játszódik, de a musicalben a helyszínt áthelyezték egy észak-amerikai tengerparti kikötővárosba, emellett a szereplők nevét, és néhány fontos személyiségjegyüket is megváltoztatták. Így lett Závoczki Endréből Billy Bigelow, Julikából, a cselédlányból Julie Jordan munkáslány, Marikából Carrie, Hugóból Enoch Snow, Muskátnéből Mrs Mullin, Ficsúrból pedig Jigger Craigin. A neveket és a helyszínt most sem változtatták meg, a musical dalok is megmaradtak, ám a tragikus történet bőven visszakapta magyar jellemvonásait Duda Éva, csodálatos néptánc és balett koreográfiáinak, és Velich Rita jelmezeinek köszönhetően. A nyitóképben, mintha csak az egykori vidámpark legékesebb kincse, a Schäftner Károly által tervezett Műemlék körhinta köszönt volna vissza rám, hála a díszlettervező, Cziegler Balázs fantasztikus munkájának és kreativitásának.

Az előadás teljes egészében új fordítást kapott. A szövegkönyvet Lőrinczy Attila, a dalszövegeket pedig Závada Péter ültette át a magyar nyelvre. A darab újrafordítására elsősorban azért volt szükség, mert az amerikai szerzők megváltoztatták a darab mondanivalóját. Molnár Ferenc ugyanis két ember őszinte, tiszta, önfeláldozó, de ennek ellenére soha ki nem mondott szerelmét mutatja be, de a musical alkotói ezt a jelentős momentumot nem vették figyelembe, és megírták az „If I love” című duettet, melyben a fiatalok gyakorlatilag szerelemet vallanak egymásnak. Éppen ezrét a magyar szerzők más tartalommal ruházták fel a dalt, melynek magyar címe „Ha bíznék” lett.

A beszámolónk a következő oldalon folytatódik.

[2019.05.09.]

  (1. oldal)  következő oldal »

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
Prémium minőségű Tibeti Kefírgomba egyéb [2019.05.20.]
Gitáros kerestetik zenész » gitáros [2019.05.17.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu
Zene.hu

Legolvasottabb cikkek

Rúzsa Magdi csillagként ragyogott a Budapest Parkban
Rúzsa Magdi adott koncertet a főváros...

Megnéztük Toto Cutugno koncertjét a Tüskecsarnokban - képekben
75 évesen, betegen lépett...

cdbolt.lap.hu
Képekben! Így készül a Carousel - Liliom a Budapesti Operettszínházban
Séta a dinoszauruszokkal - Képek a látványos előadásról
beszámolók még
koncert.lap.hu