Azonnal érdemes meghallgatni! Megérkezett Majsai Gábor izgalmas újdonsága
Majsai Gábor Örök harcos című csemegéje befutott. A kiváló előadót az új daláról faggattuk.
Ismét igazi zenei csemegét jelenthetünk be, hiszen Majsai Gábor új dallal jelentkezett. Köszönöm szépen, hogy már a felvezetésben megelőlegezted a bizalmat.
Nem megelőlegeztem, hanem meghallgattam a dalt, amelynek címe Örök harcos, és a megállapításom nem alaptalan. Úgy tűnik, stílust váltottál, és újra dübörög a funky. Igen, az elmúlt évek swing, electro swing, jazz hangzásai után visszatértem egy kicsit a funkyhoz. Úgy érzem, ez passzol most leginkább a hangulatomhoz.
Szerencsére sosem állt tőled távol ez a zenei vonal, ami a nemzetközi trendeket figyelve ismét reneszánszát éli. Így igaz. Nincs új a nap alatt. A nagy funky-soul korszak meghatározta fiatal éveimet, hiszen pl. a Wastaps zenekarban vagy Cserháti Zsuzsával az Europa Groupban már annak idején ezt nyomtuk itthon, és ez a hatás kitörölhetetlen nyomot hagy az emberben.
Aki követte a pályafutásodat, vagy ismer téged, pontosan tudja, hogy az úgynevezett „fekete zenék” nagy rajongója vagy. Kétségkívül James Brown vagy a nyomdokain haladó Prince és sokan mások korszakot teremtettek. Olyan erő árad ezekből a zenékből, ami még a legnagyobb depresszióból is képes kihúzni az embert, nem lehet ellenállni neki.
Érdekes, amit mondasz: tehát egy rossz időszak lezárását, új korszakot jelent nálad is az új dal? Jól mondod, bár erre tulajdonképpen eddig nem is gondoltam így. Valószínűleg az lehet, hogy a tavalyi borzasztó évünk, a bezártság, elszigetelődés, zene nélküliség után kiszabadulva ösztönösen nyúltam ehhez a zenei formához.
Kirobbant belőled a zenélni vágyás… A tavaly megjelent Valami vár még című dalod tökéletes lenyomata a bezárkózó, töprengő, mégis reménykedő léleknek, és milyen érdekes, hogy akkor éppen a soul műfaját találtad meg hozzá… (soul = lélek) Úgy tűnik, a te hangulataid mindig zenében fejeződnek ki. Elvégre ezzel foglalkozom ezer éve! Szakmai ártalom.
A legfontosabb, hogy megtaláljuk a hivatásunkat
Ártalomnak nem mondanám, hiszen nagyszerű zenék születnek belőle. Örök harcosnak is nevezhetünk? Hát, ezt jól nekem szegezted. Nézd, a dalszövegeim közvetítik azt, amit aktuálisan gondolok a világról, de merem remélni, hogy nem kizárólag rólam szólnak. Azt hiszem, rengeteg ember élt át hasonló élményeket az elmúlt időszakban, nagyon sokan gondolták újra az egész életüket, és voltak, akiknek mindent elölről kellett kezdeni. Ehhez nagy bátorság kell és erős hit abban, hogy sosem szabad feladni. Nekem a pályám során számtalan esetben kellett szembesülnöm toronymagas akadályokkal, de valahogy mégis mindig kitartottam a zenélés mellett. Meg kell mondanom, sosem érdekelt igazán a „sztárság”. A zene az, ami érdekelt. Azzal akartam foglalkozni, és ezt is tettem: egész életemben zenéltem, mert ez a sorsom. A legfontosabb, hogy megtaláljuk a hivatásunkat, és aztán kitartsunk mellette, ha úgy tetszik, harcoljunk érte. Ez az, ami erőt ad az élethez.
Ráadásul úgy tűnik, mindig megtalálod a megfelelő társakat is a zenei kifejezéshez. Zenélni persze egyedül is lehet, de társakkal a legjobb! Ez nem egy elszigetelődő műfaj, hanem nagyon is kapcsolódó. Ez volt a karanténidőszakok egyik legnagyobb vesztesége: a zenei események elmaradása nem csupán egy-egy program kihúzása a naptárunkból, hanem olyan közösségi élmények tartós elvesztése, ami a lelkünket tehette tönkre.
Most azonban kirobbant az eddig tartaléklángon égő erő… Fúvósok, dob, erős ritmus, lüktető zene és mély, tartalmas szöveg – minden, amit várhattunk tőled, ismét. Igen, kedvenc hangszereim megint főszerepben: Roland fiam a dobok mögött igazán nem fogta vissza magát, de hát ez a „funky sors”, akárcsak az erős fúvós alap! A gondolat pedig M. Hefelle Krisztina szövegíró jóvoltából vált elénekelhetővé.
A dal rádiópremierjét követően most itt a videoklip is. Úgy tűnik, ez egy jókedvű, felszabadult, „nagyon budapesti” sztori lett. Mindannyian örülünk, hogy végre találkozhatunk, együtt zenélhetünk, szórakozhatunk, még annak is, hogy akár szabadon mászkálhatunk az utcán. Az elmúlt szomorú időszak megmutatta, mennyire becsülnünk kell ezeket a pillanatokat. Talán egy kicsit újra is kell tanulnunk az egészet.
Van tehát egy dramaturgiája annak, hogy a magányosan zenélő társakat „begyűjtöd” az utcáról, arra inspirálod, hogy újra csapatban dolgozzanak. Pontosan. Az ember újra és újra nekivág, de mindig kellenek a társak, akik segítenek. Nemcsak a zenében van ez így. Hogy budapesti a sztori, az pedig nyilvánvaló: legkedvesebb városom, sosem unalmas és szerethetően nagyvilági. Jólesett egy kicsit ezt a kötődésemet is bemutatni. Szerencsére ebben kiváló partnereim voltak a klip készítői.
Vannak örök értékek
Fiatal stábbal dolgoztál. Igen, az operatőr-rendező Csapó András, a gyártásvezető pedig idősebbik fiam, Majsai Richárd, aki elképesztő szervezési készséggel hozta össze a forgatásokat Budapest különböző helyszínein, ráadásul a storyboard is nagyrészt neki köszönhető. Andrással ők már dolgoztak együtt, tehát adott volt az összhang.
Egy kicsit mentora vagy a fiataloknak életérzésben, stílusban, művészeti kérdésekben… Talán igazad van, de én inkább abban hiszek, hogy vannak örök értékek, amelyek meghatároznak bennünket, és ez nem attól függ, hány évesek vagyunk, hanem hogy életünk során mennyire marad meg bennünk a tűz. Ez a dal egy kicsit erről is szól. A forgatás is emiatt volt szuper hangulatú, óriási élmény. Nem csupán a bezártság utáni felszabadulás érzése egy kedves és vidám társaságban – mert maga a munkafolyamat is inkább emlékeztetett egy hangulatos partira –, de hatalmas öröm volt számomra azt látni, hogy mindkét fiam együtt, teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy a zeném kifejezésre kerüljön, és elérje a közönséget. Zenészként és apaként is fantasztikus érzés volt! Talán a legnagyobb eredmény, amit az ember a munkájával elérhet az életben.
Majsai Gábor: Örök harcos
Zene: Majsai Gábor
Szöveg: M. Hefelle Krisztina
Hangfelvétel: Ember Péter
Videoklip – rendező: Csapó András
Videoklip – producer: Majsai Richárd
Hírek
