Az elmúlt nyár zenei meglepetései 1. rész

Minisorozatunk célja 3 olyan zenei produkció bemutatása,  amely kiemelkedő minősége miatt üde színfoltja volt a nyárnak.

Az István,  a Király,  a The Juice és a Curtis produkció 3 teljesen más műfaj, a kiválasztásuk pedig szubjektív szempontok alapján zajlott.

István,  a Király

Látszólag hálás feladat a 40 éves jubileumát ünneplő produkció felújítása. Hálás téma, mindenki által ismert dalok és igen komoly előélet.

De az a mű, amit annyiszor eljátszottak és annyi szereposztáson átesett, mint az István,  a Király,  óhatatlanul az összehasonlítgatás áldozata lehet.

Novák Péter koreográfus-rendező egy interaktív show-t álmodott a Papp László Budapest SportArénába, ahol a közönség a jegy megvásárlásával eleve szavazott: István és Koppány oldalra szóltak a jegyek és a "kedvencét" a közönség torkaszakadtából skandálhatta. A rendezés koncepciója az összekapaszkodás erősítése volt, tehát a közönség az előadás után kifelé már nem tartott véres ütközetet. :) Novák Péter életét végigkíséri a darab, gyermekkorában találkozott vele először,  amikor negyven éve az apukája, Novák Ferenc megrendezte a darabot.

A szereposztás meggyőző volt. Koltai-Nagy Balázs Istvánja inkább a tépelődő, belső vívódásokkal küzdő Istvánt jelenítette meg. Baricz Gergő kőkemény Koppány volt a maga reszelős,  egyszerre szinte két hangon (!) megszólaló orgánumával.
Saroltát kellően kemény nőnek ábrázolta Shell Judit, és Horányi Juli is igen hiteles Gizella volt. Ének szempontjából ő tetszett a legjobban,  szellős énekével belakta az Arénát. Orosz Ákos vérprofi Asztrik volt, Herzku Ágnes Rékája és Sena, mint Sámán is emlékezetes maradt.

Az Aréna küzdőterének jó háromnegyede a színpad része volt, így a nézőkhöz nagyon közel történtek az események. Ráadásul a küzdőtér közönségét bevonták a táncosok a táncba és a főszereplők is szerepeltek a nézők között is.

A színpad mérete lehetővé tette, hogy pörgős előadást lássunk. Az egyik helyszínre felvonultak,  amíg a színpad másik felén épp zajlott a műsor.

A zenekar nagyon tetszett,  mai hangzással, az eredeti műhöz hűen, azt jellegében megőrizve adták elő a dalokat. Pregnáns,  precíz zenélés történt, mai technikai körülmények között,  aminek az lett az eredménye,  hogy mindent nagyon jól lehetett hallani, igazi nagyszínpados sound-okkal. Nagy élmény volt ezeket a dalokat ilyen zenei környezetben hallgatni!

A néptáncosok, a kóristák, a fénytechnika,  a jelmezek, a kivetítők mind olyan professzionális elegyet alkottak, amely méltó helyre emelte az István,  a Királyt: egy profi, emlékezetes előadást láttunk, amit a neten szerencsére bármikor újra nézhetünk,  jó minőségben. 

- Sólyom Attila -

[2023.09.11.]