A segítségnyújtás jogi kötelezettsége, aminek elmulasztása bűncselekmény

Ha valakinek a testi épsége vagy az élete közvetlen veszélybe kerül, lehetőségeink és képességeink szerint segítséget kell nyújtanunk. Ez egy általános erkölcsi elvárás, de egyben jogi kötelezettség is.

Ha például egy közlekedési baleset részesei vagyunk, nem lehet elhagyni a helyszínt anélkül a meggyőződés nélkül, hogy milyen a sérült állapota, illetve a segítségünket fel ne ajánlottuk volna. Erről több dokumentumfilm is készült már. 

Azt azonban nem kell tudnia egy átlagembernek, hogy mennyire súlyos a sérülés vagy hogyan kell azt szakszerűen ellátni. Azonban társadalmilag és etikailag is elvárható a segítség nyújtása, amennyiben beszámítási képességekkel rendelkezünk. Ha pedig a balesetet is mi okoztuk, akkor különösképpen fennáll velünk szemben ez az elvárás. 

Alapvető szabályok és a felelősség kérdése

Dr. Janklovics Ádám ügyvéd elmondása alapján megtudtuk, hogy az eset összes körülményének ismeretében határozható meg a segítségnyújtás elvárható módja és mértéke. Ez egyénenként eltérő lehet, de létezik egy minimum, ami mindenkire nézve érvényes. 

Az, hogy megálljunk a helyszínen, hogy meggyőződjünk róla, hogy van-e sérülés, felajánljuk a segítségünket, illetve értesítsük a sérülés ellátására képes szervezeteket vagy személyeket, illetve megvárjuk a kiérkezésüket is, az mindenki számára alapvető. 

Ha valaki mást kérünk fel a segítségnyújtás teljesítésére, ez csak abban az esetben nem von maga után felelősségre vonást, ha a felkért személy alkalmas az elvárt segítség megadására, illetve legalább olyan mértékben képes erre, mint mi magunk. Azt is fontos tudni, hogy nem érinti a segítségnyújtási kötelezettségünket az a tény, ha valaki más is a baleset helyszínére érkezik. 

Milyen esetek fordulhatnak elő?

Néhány példán keresztül talán jobban megérthető, mit is jelent a segítségnyújtás elmulasztása. Nemcsak a gépkocsivezető, hanem akár az utasa is elkövetheti a bűncselekményt, hiszen ez a kötelezettség mindenkire nézve fennáll. Amennyiben az utas utasítási jogával nem él a gépkocsivezetőre nézve, vagy akár továbbhaladásra utasítja, ő is bűncselekmény elkövetőjévé válik. 

Az is beletartozik ennek a bűncselekménynek a megállapításába, amikor valakit bántalmaznak annyira, hogy eszméletlenül találjuk a földön fekve, de továbbsétálunk anélkül, hogy meggyőződnénk arról, hogy szüksége van-e segítségre. 

Akkor viszont, ha a sérült mások közreműködése nélkül is el tudja látni a sérüléseit, nem állapítható meg a bűntett elkövetése. Akkor sem, ha már másoktól kapott megfelelő segítséget, illetve halála esetén sem. 

Elkövetési magatartás

Nem feltétel a bűncselekmény megállapításában az, hogy fennálljon valós veszély, azonban az elkövető passzivitása már alapot nyújt ehhez. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges kötelezettség a meggyőződés, ha ez nem történik meg, ez már önmagában megalapozza a büntetőjogi felelősséget. A segítségnyújtás történhet harmadik személy által is, saját életünket nem kell veszélyeztetni. Ha például nem tudunk úszni, nem írja elő semmilyen törvény, hogy egy fuldokló után ugorjunk a vízbe, viszont segítséget kell hívni. 

[2025.01.08.]