"A Trón" az Erkelben - látványos musical, de nem történelemóra

Az Erkel Színház új fejezetet nyitott: immár kifejezetten musicalszínházként működik tovább, első bemutatója pedig a Hunyadiak történetét feldolgozó A Trón. A pénteki premier meglehetős közönségsiker volt, állótapssal ünnepelték a nézők a grandiózus látványvilágot és a zenei erővel megszólaló történetet. A színház új direktora biztonsági játékot választott: elsőként a tavasszal Kecskeméten már sikerrel színpadra állított darabot emelte át ide, így az Erkel újranyitását egy kipróbált magyar musical nyithatta meg.

A mű egyszerre vállalkozik arra, hogy történelmi eseményeket idézzen meg, és hogy romantikus, szórakoztató színház legyen. Ez a kettősség azonban sok helyen a történelmi hűség rovására megy. Talán nem teljesen jogos ezt számon kérni, de a fikciós szálakat helyenként túlzásba viszik, sok tényt pedig eldobnak, csökkentve a szereplők számát és sűrítve a történetet. A cselekmény központjába állított Mátyás és Garai Anna szerelme például nehezen hihető, hiszen Mátyás a történtek idején mindössze tizenhárom éves volt, Anna pedig pár évvel idősebb. Anna egyébiránt Hunyadi László jegyese volt.

A drámai szituációk leegyszerűsítve jelennek meg: hiányzik Vitéz János, Mátyás nevelője és későbbi bizalmasa, aki Prágában hosszasan tárgyalt Podjebrád Györggyel. Nem kap szerepet Szilágyi Mihály sem, aki hatalmas sereggel támogatta unokaöccse trónra lépését, és maga is a kormányzói hatalmat célozta, a kor jelentős főura volt. Podjebrád György, a cseh kormányzó, aki döntő szerepet játszott Mátyás sorsában, szintén hiányzik – csak lánya, Kunigunda (Katalin) jelenik meg, akit valóban politikai kényszer hatására jegyeztek el a fogságban lévő ifjúval, és aki később annak első felesége lett.

Ezek a kihagyások torzítják a történelmi képet. A Garai–Szilágyi alkut nem Erzsébet, hanem bátyja kötötte meg, erős főúr, erős sereggel. A történeti források szerint ez volt az, ami biztosította Mátyás felemelkedését. A frigy Garai Annával legkevésbé sem romantikus szál lett volna: óriási politikai előnyöket kínált. Anna három uralkodóházzal – a Piastokkal, a Luxemburgokkal és a Habsburgokkal – állt közeli rokonságban, ami Mátyás és esetlegesen születendő fia számára jelentős legitimációs többletet jelentett volna. Ez különösen fontos volt egy olyan ifjú számára, akinek apja ugyan kormányzó volt, de családja nem tartozott a legrégibb, legpatinásabb főúri dinasztiák közé.

A Trón így kettős arcát mutatja: musicalként látványos, közönségbarát és hatásos, történelmi hitelesség szempontjából viszont súlyos egyszerűsítésekkel él. Az Erkel újranyitásához méltó nagyszabású színházi élményt kínál, de a korszak iránt érdeklődő nézőknek érdemes tudniuk, mennyi mindent hagy el vagy alakít át a drámai hatás kedvéért. Nézőként lenyűgözött a látvány, de történelem iránt érdeklődőként sokszor hiányérzetem volt.

A szerzők és alkotók

A Trón szövegkönyvét és dalszövegeit Szente Vajk és Galambos Attila jegyzik, a zenét Juhász Levente szerezte. A rendezői feladatokat is Szente vállalta, így a produkció tempója, a gyors jelenetváltások és a látványra építő dramaturgia erősen az ő kézjegyét viselik.

A látványért Rákay Tamás díszlettervező és Kovács Yvette Alida jelmeztervező felel: monumentális, moduláris díszlet és modern elemekkel kevert, egységes jelmezvilág határozza meg az összképet. A koreográfiát Túri Lajos (Péter) készítette, amely a tömegjelenetek ritmusát és a sodró atmoszférát erősíti. Zeneileg a produkciót Károly Kati zenei vezetése tartja feszesen egyben; a karmesteri pulpituson Drucker Péter és Iván Sára váltják egymást.

Szereposztás és alakítások

A szereposztásban több ismert musicalszínész kapott helyet: Ember Márk alakítja a fiatal Hunyadi Mátyást, magabiztosan, erővel és karizmatikusan. Brasch Bence Hunyadi Lászlót, Veréb Tamás V. Lászlót (váltója Braga Nikita), Feke Pál Garai Lászlót, Szabó P. Szilveszter pedig Cillei Ulrikot. Szilágyi Erzsébetet a mindig nagyszerű Auksz Éva adja, míg Garai Anna szerepében Kovács Gyopár és Péntek Fanni váltják egymást. Az énekesi teljesítmények és a színészi jelenlét sokat hozzáadnak ahhoz, hogy a történet a színpadon erős hatással szólaljon meg. Markánsan látszik, hogy Szente Vajk musicaljátszásban tapasztalt, éneklésben magabiztos színészeket válogatott össze az Erkel csapatába. Talán az egyetlen kivétel Trokán Nóra, aki Zsófia szerepében elbűvölő, és bár elsősorban nem musical-énekesnő, teljesítménye nem hagy kívánnivalót maga után. Váltója, Bori Réka, a kecskeméti színház vezető musical-énekesnője, hamarosan az Elisabeth címszerepében is színpadra lép majd. Fontos szereplő még a fiktív Petrus barát, Mátyás önfeláldozó híve, Borsi-Balogh Máté (váltója Cseh Dávid Péter) csupaszív alakításában.

Mindenképpen említést érdemel, hogy Veréb Tamás, elképesztően nehéz szólamokat kapott, amelyeket fölényes tudással old meg és láthatóan örömmel játszik finoman szólva sem pozitív szereplőt. Feke Pál láthatóan lubickol az ilyen erős karakterek megformálásában, mint Garai, Richelieu vagy Javert. Nagy találmány Borsi-Balogh Máté az Örkény Színházból, aki persze musical szakon végzett, mégis rácsodálkoztam, mennyire remek. Énekeljen minél többet!

Zene és látvány

Zeneileg szórakoztatónak találtam a darabot: nem unalmas, helyenként kifejezetten rockos hangzásvilágot hoz. Egy pici hiányérzetem támadt ugyan fülbemászó dallamok iránt, amit másnak is dúdolok, mert a fülemben maradt, de az összhatás lendületes és energikus. A látványvilág erős, bár akadnak szükségtelen vagy kevésbé működő elemek is. A hatalmas, nézőtér fölé kúszó holló például szerintem nem hatásos, inkább zavaró, viszont a táncosok mozgatása a nézőtéri széksorok között kifejezetten ötletes megoldás: közelről látni a munkájukat, mintegy a közönséget is bevonva, igazi színházi élmény. A jelmezek látványosak, nem korhűek, hanem modern elemekkel is operálnak, de egységes, erős vizuális világot biztosítanak.

Kinek szól, kinek nem

A Trón azoknak ajánlható, akik nagyszabású, látványos és sodró lendületű musicalélményt keresnek: modern zenével, erős színészi jelenléttel és impozáns színpadi képekkel. Aki azonban történelmi hitelességet vár, részleteiben kidolgozott politikai játszmákat és a Hunyadiak korának árnyalt bemutatását, annak csalódást okozhat a darab leegyszerűsítése és a fikciós elemek túlsúlya. Röviden: színházként szórakoztató és látványos, de történelemórának sovány.

A darab, legközelebb október 23-án látható.

Jakab Szabolcs

[2025.10.01.]