"Ez így van, de nem vállaltam" - Interjú Gary Moore-ral

Az utóbbi húsz esztendőben alig akadt világsztár, aki ne vendégszerepelt volna Magyarországon. Ez alól – mostanáig – az ír gitárzseni számított kivételnek. A hathúrosok mesterének június 14-én, Alsóörsön sikerült elkápráztatnia a nagyérdeműt. A fellépés délelőttjén rendezett sajtótájékoztatón, Gary Moore szemmel láthatóan kitűnő hangulatban válaszolt az újságírók kérdéseire.

- Zenész pályafutásod zongoristaként indult, mi terelte a gitár irányába a figyelmedet?
- A zongoratanulás számomra borzasztó élmény volt! Mivel nem szerettem kottából olvasni, így elég hamar kiderült, hogy nekem ez nem fog menni.

- Az első gitárodat 10 évesen kaptad édesapádtól, amit állítólag le kellett dolgoznod. Milyen típusú hangszer volt ez?
- Apám megkérdezte, hogy akarok e gitározni? Persze hogy akartam. Elvitt egy ismerőséhez, aki mutatott egy pár akkordot a gitárján, majd 5 angol fontért eladta nekem. Nehéz volt rajta játszani, viszont jó iskolának bizonyult. A későbbi jó hangszereken nagyszerűen tudtam hasznosítani azt, amit ezen a rettenetes német gitáron tanultam.

- A ’70-es évek közepén az újjáalakult Colosseum gitárosa lettél. Mennyire jelentett számodra kihívást?
- Megtiszteltetésnek vettem, hogy olyan fantasztikus zenészekkel játszhattam együtt, mint pl. Jon Hismann.

- A Thin Lizzy: Black Rose albumán te gitározol. Mennyire érzed saját szerepedet meghatározónak a lemez sikerességében?
- Mivel a Black Rose albumhoz kevés anyag állt rendelkezésre, ezért a számok egy része Phil Lynott saját lemezéről került át a készülő Thin Lizzy korongra. Éppen ezért magam is részt vettem a komponálásban. Pl. a Sarah c. dal az én szerzeményem.

- Később, a ’90-es években készült egy Cream-együttesre emlékeztető album, BBM néven. Eric Clapton helyett te csatlakoztál Bruce-hoz és Bakerhez…
- Nem, nem! Pont fordítva történt. Akkor épp’ nem volt zenekarom, felhívtam Jack Bruce-t, aki legnagyobb meglepetésemre Ginger Bakert hívta el dobosnak.

- Az együttestől megjelent egyetlen zeneanyagon két nóta is található, amelyek legendás Cream-számokra emlékeztetnek…
- Mivel az együttes a Cream zenei világát idézte meg, így természetes, hogy vannak áthallások – nem véletlenül.

- Általában az együttesek termelik ki azon zenészeket, akik később híressé válhatnak. A te esetedben pont fordítva történt; akárhová hívtak, ott éppen te voltál a meghatározó személyiség.
- Akármilyen formációval léptem föl, mindig saját magamat adtam.

- Milyen a kapcsolatod a Fleetwood Mac egykori gitárosával, Peter Green-nel?
- Mivel a neves zenész Svédországban él, évek óta nem láttam.

- Hogyan emlékszel a 13 éve elhunyt Rory Gallagherre? Játszottatok-e valaha együtt?
- 14 éves korom óta ismertem, Belfastból. Megkapó, kellemes egyéniség volt, érzelmileg nagyon közel állt hozzám. Azon az egy eseményen kívül, mikor egy Thin Lizzy koncerten feljött a színpadra, ettől eltekintve, soha nem játszottunk együtt. Olyan esetre viszont emlékszem, mikor egymást követő fellépéseinken - takarékossági okokból – közös gitárt használtunk, de ez még nagyon a kezdet kezdetén volt. Nem sokkal a halála előtt meglátogattam abban a hotelszobában, ahol lakott. Ott, akkor, sokat beszélgettünk és gitározgattunk.

- Az After The War lemezeden két dalban Ozzy Osbourne vendégszerepel. Igaz, hogy ezt megelőzően be akart venni a zenekarába?
- Ez így van, de nem vállaltam. Azóta is utál engem. Miután lapátra tették a Black Sabbathból, abban az időben Los Angelesben élt, akárcsak én. Akkoriban mindkettőnknek Sharon (aki most Ozzy felesége) volt a menedzsere. Szóval, Sharon megpróbált Ozzynak bandát toborozni, és mivel én kéznél voltam, felkínálták a lehetőséget. Én viszont nem akartam egy narkós zenésszel együtt dolgozni, abból kijutott nekem a Thin Lizzyben. Meg különben is, volt saját bandám. Ettől függetlenül segítettünk neki egy zenekart összehozni, így talált rá Randy Rhoadsra. Mikor Randy meghalt repülőgép-szerencsétlenségben, már másnap hívtak. Akkor már Greg Lake-kel játszottam, de volt egy balesetem is, amiben megsérült a kezem. Sharon erre azt hazudta Ozzynak, hogy nem akarom felvenni a telefont.

- John McLaughin egy interjúban nőhöz hasonlította a gitárját, mondván, hogy olyan finoman kell bánni vele. Te hogy viszonyulsz a hangszeredhez?
- Nem hiszem, hogy John ehhez az elvhez túlságosan ragaszkodna. Ellenben én igen.

- A színpadon egyre többször használsz Fender Telecaster gitárt. Ez a hangszer befolyásolja a hangzást?
- Az első normális gitárom egy Telecaster volt. Az új lemezen lesz egy pár olyan (pl.country) stílusú szám, ami igazán megköveteli a telecasteres hangzást. Ez a típus inkább a ’60-as évekbeli rock-hangulatot idézi; Eric Clapton is ilyenen kezdett akkoriban.

- Az 1995-ös Rolling Stones turné vendége lett volna Gary Moore, de a fellépés valamiért meghiúsult…
- Nem akartak eleget fizetni…

- Most először lépsz fel Magyarországon. Ismered-e a hazai rock-blues (zenei) életet?
- Magyarországnak – hallomásom szerint - nagyon jó jazz tradíciói vannak. Mivel a jazz és a blues nem állnak távol egymástól, így valószínűsíthetően ez utóbbi műfajt is kitűnően művelhetik a magyar zenészek. Egyébként nincsenek különösebb ismereteim a magyar zenei világról.

[2008.06.25.]