Melléfogott a TV2? Felejtsük el gyorsan a Megasztár 4-et?
Két héttel a döntő előtt talán már sokan éreznek késztetést, hogy számot vessenek arról, mekkora sikereket könyvelhet el magának a Megasztár 4.
Véleményem szerint a legjobb, ami a műsorral történhet, ha mihamarabb befejeződik, és elfelejtjük. Mi lehet az oka annak, hogy a TV2 az előző szériákkal ellentétben ennyire melléfogott? A műsort végigkísérő vegyes fogadtatás bennem azt az érzetet kelti, hogy a versengés alakulását és végkimenetelét nagyon is tudatos elgondolás előzte meg.
A Megasztár 1-et nem az elejétől követtem nyomon, számomra a mai napig nagyon emlékezetes, ahogyan a nézőjévé váltam. Éppen
Gáspár Laci énekelte a Homok a szélben-t, mozdulni sem bírtam, akkora hatást gyakorolt rám a pár pillanattal azelőtt még háttérzenének gondolt előadás. Aztán a műsor harmadik alkalommal is meg tudta ismételni a kezdeti sikereket. Hétről-hétre változatlanul milliókat ültetett a képernyők elé.
Mi az, ami azóta ennyire megváltozott?
A Megasztár első 3 szériája igazi egyéniségeket adott a hazai zenei világnak. Persze közülük többen már azt megelőzőleg is ismertek voltak szakmai berkekben. Olyanok voltak ők, mint valamilyen nagy tétre játszott kártyapartin a kellő időben előhúzott aduászok (az sem gond, ha cinkeltek a lapok).
Az érintetteket felsorolni nem érdemes, hisz hosszú lenne a lista, de a nézők közül is bizonyára jópáran emlékeznek arra, hogy például
Oláh Ibolya, Bella Levente azon a Kifutón már megmérettették magukat, amelyet pont az akkori zsűritag, Pély Barna nyert meg. Többen közülük nem is titkolták addigi szakmai kötődéseiket és sikereiket.
Még az olyan látszólag népmesébe illő történetek sem feltétlenül a valóságot tükrözik, miszerint van egy igazi kisember, a villamosvezető, aki úgy lépett a színpadra, hogy fülében még ott csilingelt a villamos hangja. Hát, nem éppen ez a helyzet... Hogy nem is egészen a fürdőszobai csalogányok vagy a még senki által nem csiszolgatott gyémántok közül kerültek ki az eddigi versenyzők? Engem nem érdekel. Azért nem, mert amikor a színpadon álltak, igazi színvonalas produkciókkal kápráztattak el.
Ezzel szemben mi jellemzi a negyedik évadot?
Kezdeném a lényegtelenebbnek tűnő dolgokkal. Eddig a kulisszatitkokat bemutató kisfilmekben nyomon követhettük, no meg ami ennél sokkal fontosabb, a fellépők megjelenése is visszatükrözte a stylistok kreatív ténykedését. Valami e téren is gyökeresen megváltozott, bizonyítja ezt például a döntős
Fekete Dávid fizimiskája, akinek eddig csak egyszer bírták kifésülni arcából a neki nagyon előnytelenül álló séróját. Szerintem a külcsinyért felelős stáb nem aprózta el a feladatát, és kapacitásának legjavát
Eszenyi Enikő néha egészen extrabizarr megjelenésére összpontosította (amúgy a művésznő csinosabb, mint valaha ).
Az eddigi szériákban mindig izgalmas volt várni, hogy a sztárjelöltek egy adott „téma” keretein belül, milyen új oldalukkal ismertetik meg a publikumot. Most még az is mindegy volt... Fekete Dávid csak azért is mindvégig musicalt énekelt,
Lakatos Krisztián meg a jól begyakorolt swinget... Talán a produkció művészeti felelőse is nyugdíjazta magát? Az első két évadnál Pierrot kiválóan kézben tartotta a „tehetségkutató” szakmai részét, majd az őt felváltó Novák Péter még magasabb színvonalra emelte azt a harmadik szériában.
És utoljára említsük meg a legfájóbb pontot: a fellépők szinte mindegyikének a rátermettsége és tehetsége megkérdőjelezhető, vagy - jobb esetben is - gyenge lábakon áll. Ennek ellenére, ha valaki Megasztár ügyben felkeresi a világháló különféle fórumait, se vége se hossza a műsorhoz érkező kommenteknek. Ezek többsége viszont főként nem a műsorral kapcsolatos pozitív élményeket sorolja, hanem a – már e kérdésben is – megosztott közvélemény kardoskodik, ki-ki a saját véleménye mellett. Például arról vitáznak, hogy tizenéves gyermekeknek van-e keresnivalójuk egy ilyen műsorban...
Ezek a mellékszálak mind-mind elterelik a figyelmet a lényegről. Nevezetesen arról, hogy egy ilyen műsor valójában ott kezdődne, ha egy előadó, amikor éppen csak kinyitja a száját ( ld.
Rúzsa Magdi és társai ), mi meg már tudjuk is róla, neki színpadon a helye. Most pedig jobb híján annak örömködtünk, ha az egyes adások alkalmával nem a hamis hangok győzedelmeskedtek, és ha némelyik előadó legalább egy kis „dögöt” vitt a színpadra.
Szerintem jobb is, ha Soma – mint, aki anno el is várta a versenyzőktől - zsűritagi minőségben ezt már nem érhette meg. Képzett és énekelni tudó művészként egy korábbi fordulóban frappánsan megfogalmazta azt, miről ismerszik meg egy átütő produkció. Lehet szakmáról beszélni, de az önmagában még nem elég, csak ha mellette lúdbőrös leszel, a testedet átjárja a bizsergés. Különös energiafajta a zene, amely ha tiszta és valóban jó, pillanatok alatt a bűvkörébe von bárkit. Na, ez hiányzott a leginkább!
Még a legjobb előadások is maximum úgy rendben voltak, és ennyi. Egyik adás sem tudott lekötni.
Bencsik Tamara pár értékelhető felvillanása mellett a Soma által meghatározott érzés pedig konkrétan csak egyszer hatott rám, amikor
Hien A fák is siratják című dalt énekelte. Na, akkor sajnáltam, hogy ez a kislány már most indult, és reméltem, hogy majd egyszer, ha már igazán felkészül a feladatra, még hallani fogunk róla. Mert a hozzá hasonlókból még lehet cserebogár...
Vajon miért döntöttek a több ezer jelentkező közül pont e 10 emberke mellett? Talán mert jók voltak kis tiszavirágnak és nem több?
A harmadik helyen végzett Lakatos Krisztiánra már amúgy is sima út vár, remekül megállja a helyét a swinges világban. A többiekről vajon hallunk-e még, hisz ők annyira nem tehetségesek, hogy a TV2-nek bajlódni kellene az „utógondozásukkal”.
Befejezésül mire számíthatunk a fináléban
Van egy srác, akire pár adással ezelőtt a vele duettet éneklő
Szinetár Dóra korrektül azt mondta, hogy már el lehet vele énekelni egy dalt. Na jó, azóta lehet, hogy már kettőt-hármat is... Ettől függetlenül engem még nem győzött meg ez a srác, aki az egész műsor alatt nem tudott önmagából újat mutatni.
Úgy vélem, ha komoly szándékai vannak a musicaléneklés terén, akkor nem ártana többet figyelni korunk népszerű sztárjait, mert előnyére válna, ha sürgősen elhagyna egy adaggal az előadásmódja modorosságából. És ami ahhoz a pályához elengedhetetlenül szükséges, a színész mesterség fortélyait sem ártana elkezdenie elsajátítani, amely kezdődhetne például egy derekasan hiteles arckifejezés begyakorlásával.
És ott a másik srác, akit inkább el tudnék képzelni egy magazinban divatos cuccokat reklámozva. Megesküdni nem mernék rá, hogy ha ott találkoznék vele, nem lapoznék-e azonnal tovább, mert számomra úgy is csak átlagos lenne. Sajnos énekesnek is legjobb indulattal is csak átlagosnak mondható, több produkcióján inkább az erőlködést éreztem, azt a szándékot, hogy mindenáron meg akar felelni valamilyen elvárásoknak. De miért? És muszáj ezt erőltetni, ha valakinek ilyen „hátszél” mellett a Megasztárra van szüksége, hogy mint énekes halljunk róla?
Bocsi, számomra ez a döntő érdektelen. A borítékolható nyertes Viktor, én meg nézem a Szombat esti láz döntőjét, amely továbbra is egy kellemes, látványos, szórakoztató műsor.
Szerinted ki nyeri a Megasztár 4-et?
SZAVAZZ!
-Kurucz Enikő-
[2008.12.11.]
Hírek
