Ez remek! Ezrek énekeltek Koncz Zsuzsával - fotókkal
Bocsi, egy kicsit hivatalosnak tűnik a cím, mert inkább Koncz Zsuzsit kellett volna írnom, de remélem ezért megbocsájt a kedves olvasó. Igazából mindannyiunk (de legalábbis nagyon-nagyon sokunk) Zsuzsija lenne a helyénvaló címzés.
Hogy mennyi az a mindannyiunk? 2008 decemberében az ünnepek pünnyedő szakaszában is elképesztő tömeget jelentett. A Papp László Sport arénában egyetlen ülőhely sem maradt, pedig nem akciósan kínálták a jegyeket!!! Zsúfolásig megtelt a küzdőtér és a lelátók is, miközben a szinpad ’csarnok ülőhely maximalizáló üzemmódban’ volt kialakítva.
Természetesen több nagy nevet, a beat korszak magyarországi jelképeit is hallhattuk, láthattuk aznap este. Bródy János, Tolcsvay László, Móricz Mihály – csak néhány név a listáról, hogy a távolmaradóknak még jobban fájjon a szíve.
Menetközben felmerült bennem a gondolat, aki már több mint 40 évvel ezelőtt azt tudta énekelni, hogy ’64-ben épp csak elindultunk’, az hogyan tudja megtölteni 44 év múlva is a Sport Arénát? Negyvennégy év, az egy emberöltő. És akár hiszik, akár nem, Zsuzsi ugyanolyan vonzó, lendületes, mosolygós és magával ragadó mint amikor ’elindult’.
Hogy hogyan csinálja ezt, nem tudom. Biztos a gének is benne vannak, biztos a "stylist" is, no meg persze amit Claudia Schiffer bőre is megérdemel. De ez mind-mind nem lenne elég. Leginkább, ami nagy különbséget tesz Zsuzsi és azok között akik szintén 64-ben voltak tinédzser korban és ez meg is látszik rajtuk, az a "spirit", a lélek. Zsuzsi szép, lágy és különleges lelke tapintható volt az egész este folyamán.
Többen unokával érkeztek
Ez (is) az, amitől Ő a Koncz Zsuzsi. A mindannyiunk Zsuzsija. Hogy mennyire mindannyiunké, arra a legjobb példa az első sorokban felső-középkorú "manager" típusú apuka, ölében olyan unoka forma ifjúval együtt csápolt azokra a számokra, ami mindkettőjüknek rengeteget mondott, de hogy totálisan mást, az biztos.
Ettől szép a dolog – és ettől örökzöld. És menetközben a színpad hátterére vetített korabeli felvételek is ettől tetszettek mindenkinek. A fiataloknak vicces volt, a kortársaknak halálosan komoly. A fiataloknak korkép, a kortársaknak kórkép. A fiataloknak szuper jó zene, a kortársaknak A zene (így , nagybetűvel és vastagon szedve). De a lényeg, hogy igazán élveztük mindannyian.
Több minden változott
A hosszú haj és rövid szoknya lázadásából a szoknya megmaradt, ha jócskán hosszabb is lett, a haj pedig ha megmaradt egyáltalán, akkor jócskán rövidebb lett. De a külsőségek nagy változása mellett a belső az, mi változatlan maradt. És ettől telt meg a Sport Aréna. A rohanóan változó világban szükségünk van állandó értékekre, újraélhető érzelmekre. És Zsuzsi – a mindannyiunk Zsuzsija – ezt hozta el közénk karácsonyi ünnepek után.
Jó volt újra együtt énekelni a "Ha én rózsa volnék" dallamait, újra átélni a "Mama kérlek meséld el nekem" gondolatait – most már persze Mama oldalról is – és jó volt egyszerűen csak úgy együtt lenni Zsuzsival és a többi tizenezer mosolygós arccal, az ismeretlen jóbarátokkal.
Köszönjük Mi Zsuzsink!
A fotók után nézd meg ezt is: Meglepő levelet találtunk - a szerző: Koncz Zsuzsa
|
Koncz Zsuzsa az Arénában - klikk a fotóra |
- Mikulai Csaba -
[2009.01.22.]