Családostól a színpadon: Morcheeba

Vége a szezonnak! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az augusztus 20-i hatalmas tömeg Siófokon. Illetve az, hogy már nincs több koncert a Coke Clubban. Az utolsó fellépő az angol trip-hop csapat, a Morcheeba volt.

Összességében szerettük a Coke Clubot. Elsősorban persze azért, mert jó koncerteket hoztak össze a nyáron, másodsorban pedig azért is, mert ingyenes volt. És ez Siófokon természetellenes dolognak számít. Az egyetlen negatívum a Coke Clubbal az, hogy eléggé gyengén szól. Jövőre javíthatnának ezen.

A felhozatal jó volt, végre elfelejtették a Unique-Irigymirigy-Bonbon triumvirátust és mellőzték a Road Show-ra járó csapatokat. Helyette neves külföldi DJ-k és nagyszerű magyar csapatok szórakoztatták a népet. Megfelelően igényes környezetben.

A Morcheeba augusztus 20-i fellépése elég nagy tömeget vonzott a homokos beach-re. Alapból családbarát zenére lehetett számítani: lassú, éneklős dalok, pár sláger, minimális "show". A Morcheeba zenéjére azért már nem igazán illik rá a triphop kifejezés. Talán sosem illet rá. Főleg ha a Massive Attack-re, vagy a Portishead-re gondolunk, mint triphop formáció. A Morcheeba slágeres, rádióbarát dalokat ír, az előadásból pedig inkább egy rock csapatra gondolnánk.

Néhány éve a Szigeten is felléptek, az akkori fellépésüket nem bírtam végigállni: unalmas volt. A Coke Club színpadán viszont teljesen jó kis produkciót láthattunk tőlük.

Volt némi vihar- és jégeső-para a koncert előtt, de az időjárással végül szerencsénk lett. A csapat sem siette el a dolgot, jó sokat késtek. Általában 9-kor kezdődtek a bulik, a Morcheeba - úgy emlékszem - 10 előtt nem nagyon kezdte el. Jól van, persze, tudom: lazulni is kell egy kicsit a fellépés előtt: néhány sör, esetleg 1-1 cigi....

Laza koncertet a laza közönségnek

A színpadon lévő hangfalak árnyékában korrekt mennyiségű alkohol várta a zenészeket. A DJ, Paul (aki egyébként a gitáros-frontember testvére) egy üveg borral és egy borospohárral tette otthonossá a DJ pultot. A testvérpár gitáros fele (Ross) se hagyta kiszáradni a szervezetét: szinte minden szám között (olykor a dalok közben is) pótolta az elvesztett vizet - természetesen sör formájában.

Hogy miért térek ki erre? Mert pont ettől lett jó a buli. Egy olyan csapat esetében, ahol egyáltalán nincsenek pörgős számok, csak lassú, melankolikus dalok, kell valami, ami feldobja egy kicsit a műsort. Nos, a Morcheeba tagjai megfelelően vidám hangulatba kerültek és ez nagyon jót tett a bulinak.

A számok között mindig megálltak inni, cigizni, meg beszélgetni. Sztoriztak egy kicsit, viccelgettek a közönséggel ("Léptünk már fel a Pepsi-Szigeten, most meg a Coca Cola rendezvényén. Nekünk mindegy, hogy hol játszunk..." vagy "Ittatok már koktélt Szlovéniában? Ne tegyétek...").

Az ismertebb számok közül sokat játszottak, de azért néhány elmaradt (személyes kedvencem, az Undress Me Now sem került be a "playlist-be"). Tudom, hogy gáz, de csak pár szám után tűnt fel, hogy már nem is az eddig megszokott énekesnő áll a színpadon: hanem egy - számomra - új hölgy van a csapattal. Nem volt rossz választás, a régi számokat is úgy énekelte, hogy észre sem lehetett venni a különbséget.

Paul még a gyerekeit is felhozta egy szám erejéig: táncoltak, DJ-ztek és énekeltek a színpadon a kölykök. Ross meg is jegyezte, hogy már jobban csinálják, mint ők....

Ráadásnak (többek között) a Rome Wasn't Built in a Day-t nyomták még le, aztán a söröket felkapkodva lejöttek a közönség közé megnézni a tűzijátékot. Sétálgattak, mindenkivel lekezeltek, sörözgettek, barátkoztak. Rövid szóváltás után megsúgta, hogy itt valami baj van a Vodkával. "Lehet, hogy vizezik?"-kérdésére heves fejrázással válaszoltunk. Túlárazzák és azután vizezik!

A Morcheeba egy szimpatikus csapat. Még akkor is, ha a koncert egy kicsit "altatós" is volt.

-nagymester-

[2007.08.25.]