A közönség közelsége fontosabb a rivaldafénynél - Beszélgetések a friss budapesti undergroundról

Sorozatunkban olyan fiatal zenészekkel beszélgetünk, akik amellett, hogy szorgalmasan tanulnak, gyakorolnak, állandó vendégei a hazai klubéletnek. Első beszélgetőpartnerünk Muhari Krisztián Ákos trombitás, aki szívesen lubickol az undergroundban, szeret játszani, szervez, ám mindenekelőtt sokra a tartja a közönséggel való közvetlen kapcsolatot. Az első részben Muhari Krisztián Ákossal készített interjúnkat közöljük.

- Mióta trombitálsz?
- Már tizenegy éve próbálkozom, még általános iskolás koromban kezdtem el. Először a kiskőrösi zeneiskolába jártam.

- Hol tanulsz most?
- 2007-ben indította el a Kodolányi János Főiskola a Művészeti tanszékét Székesfehérváron. Azóta vagyok ennek az intézménynek a hallgatója.

- Milyen zenekarokban játszol?
- Jelenleg két állandó zenekarom van. Mind a kettő underground vonalon mozog. Az egyik egy jazz-funk-pop zenekar, amellyel saját számokat, és feldolgozásokat is játszunk egyaránt. Ennek a neve: Projektf. A Yellow Spots már egy merészebb vállalkozás. Nem lehet a zenei irányzatot behatárolni.
Igyekszünk egy saját stílust kialakítani, mely főleg a swing, Rock 'n Roll, Rockabilly vonal körül mozog. A koncepció: szolíd zene, extrém, morbid megjelenés.

- Kik voltak a példaképeid?
- Huhh, igazából Louis Armstrong volt az, akinek a hatására én is elkezdtem jazz-t játszani. Ő volt az első jazz-trombitás akit hallottam. Ő volt az első nagy példaképem. Azóta persze jött nagyon sok másik zenész is, de ezek időről-időre változnak. És szerintem ez így van rendjén. Mindig Másra van igényem. Most például Dusko Goykovich munkásságát preferálom.

- Koncerteket is szervezel. Mainstream, vagy underground vonalon könnyebb a szervezés?
- Úgy gondolom, hogy mind a kettő egyformán nehéz. A koncertszervezés tulajdonképpen egy szolgáltatás. A szervezőnek az a feladata, hogy a megfelelő helyen megfelelő zenekarokat állítson megfelelő közönség elé. Ha mind a három feltétel teljesül, akkor vagyok igazán elégedett.
Sokszor tapasztalom, hogy nem fordítanak elég figyelmet a hirdetésre, legtöbbször rossz csatornán próbálják értesíteni a célközönséget.

- Mi a vonzó a magyar underground színtérben? Mi vonzza ide a fúvósokat?
- Egy underground koncertnek merőben más íze van, mint pl. egy jazz, vagy népzenei koncertnek. Úgy látom, egy ilyen koncerten az emberek közvetlenebbek egymással. Azért azt figyelembe kell venni, hogy ez a vonal ez elég szűk. Nem vagyok benne biztos, hogyha két ember péntek estére szórakozási lehetőséget keres, akkor egy underground koncerten fog kikötni. Ehhez kell egyféle beállítottság. Nem azt mondom, hogy feltétlen "művésznek" kell lenni ahhoz, hogy ilyen koncertre járjunk, de tény, hogy azokat az embereket sokkal nagyobb arányban foglalkoztatja ez a zenei irányzat, akik valamiféle művészettel foglalkoznak, hacsak hobbi szinten is.

- Hogyan lehetne élőbbé varázsolni a magyarországi klubszínteret?
- Én nem látom, hogy olyan nagy gondok lennének. Tízből hét koncerten amin részt veszek (úgy mint szervező, vagy zenész) nem mondom, hogy telt ház van, de olyan 80%-os a telítettsége a kluboknak.
(Biztosak lehetünk abban, hogy ez nem miattam van!!! :) ) Erről beszéltem az előbb is: A Klubok adottak, rengeteg jó zenekar van. Minden adott, a többi a szervezésben rejlik. Talán a média vállalhatna nagyobb szerepet még az underground híreszteléséből. De mivel, mint tudjuk ez egy rétegműfaj, nem biztos, hogy erre sor kerül.

- Tervezed-e nagyobb fesztivál megszervezését ?
- Ősszel, a bécsi IG jazz klubfesztivál mintájára tervezzük néhány barátommal egy kisebb eseménysorozat megszervezését Budapesten, ahol fiatal, ám annál tehetségesebb zenekarokat léptetnénk fel. Elképzelhető, hogy a fiatal filmes szakmát is vendégül látjuk, hiszen ezek a zenészek véleményem szerint filmzene területén is újszerűt tudnának alkotni. Talán éppen a közvetlenség teremthet igényes, friss, a közönség számára is könnyen befogadható alkotásokat.

- Mi kellene ahhoz, hogy a kevésbé ismert, fiatal zenészekre nagyobb rivaldafény vetődjön?
- Rivaldafény? Az ember nem azért csinálja, hogy sztár legyen, hanem azért, mert szereti ezt csinálni! Én minden reggel hat órára megyek le az iskolába gyakorolni, és amikor felkelek, hajnalban, akkor azt nem azért teszem, hogy a tv-ben mutogassanak, és óriásplakátokkal rakják tele a várost az én nevemmel. Azt az embert aki az undergroundban képviselteti magát, nem érdekli a rivaldafény. Vagy ha igen, akkor rossz helyen van! Ez egy szubkultúra. Másról szól.

- Budapesten, vagy vidéken koncertezel szívesebben?
- Nekem mindegy, legyen jó a társaság, legyen érdeklődés. Az, hogy ez hol valósul meg, lényegtelen.

- Klub, vagy fesztivál?
- Klub, mert az sokkal közvetlenebb, én jobban érzem magamat egy kis koncerten, és ez abszolút megmutatkozik a hangszeres játékban is. Utána tudsz kontaktot teremteni a közönséggel, jó dolog...

Sorozatunkba várjuk azon fiatal zenészek jelentkezését, akik állandó résztvevői a hazai klubéletnek, és szívesen mesélnek tapasztalataikról, terveikről.

- Bokros László -

[2009.03.24.]