Haverok, buli, Edda - a Pannónia Fesztivál második napja

Az időjárás nem igazán kedvez a fesztiválozásnak és ez úgy néz ki, hogy vasárnapig nem is nagyon fog változni. Ennek ellenére a második napon is szép számmal látogattak ki az emberek a Cseri-Parkerdőbe.

Egyre több kritika is megfogalmazódik az eseménnyel kapcsolatban: egyrészt a kevés mobilvécé miatt, a legtöbb fás részen nem csak az eső áztatja az ajnövényzetet, de a zuhanyzási lehetőséggel kapcsolatban is hallhatunk panaszokat; ezt hála istennek nem kell megtapasztalnom, nem kint sátrazok, de minden tiszteletem azoknak, akik reggelente ebben a hidegben végigállják a zuhanyzó előtt kígyózó sort, hogy hideg vízben zuhanyozhassanak.

A legtöbb kritika azonban a beengedés módjával foglalkozik, hiszen a biztonsági személyzet elég komolyan veszi a "semmit nem lehet bevinni" utasítást. Olyannyira, hogy atomjaira pakoltatják a legkisebb táskát is és enyhén megvető tekintettel szednek ki belőle mindent, amit meg lehet enni, vagy inni. Aztán a zsákmányt egyszerűen odébbdobják és mehetsz. Az előttem álló két csajnak is kiszedték a konzervet és a szeletelt kenyeret a táskájából, majd miután méltatlankodtak kicsit, a szekuritis megnyugtatta őket, ha hazatelefonálnak apunak és eljön a kidobott kajáért, akkor hazaviheti..... Köszönjük, ön egy úr!

Olcsó húsnak....

A legtöbb fesztiválon azért szemet szoktak hunyni a szeletelt kenyér-konzerv-szendvics kombináció felett, főleg ha nem ipari mennyiségben próbálja meg bevinni a fesztiválozó, de itt nem. Kevés ennyire bunkó beengedésnek voltam eddig szemtanúja. Az még valahol oké, hogy kiveszik a táskámból a két darab szendvicset, amit roham tempóban raktam össze (vajon és két szelet valamin kívül nincs benne más), de amikor a táskám elejében lévő műzli szelettől is meg kellett válnom (ami egyébként vésztartalék, már napok óta hurcolom magammal és érdekes módom az első nap simán beengedtek vele), akkor bennem is elpattant valami. Aztán mikor rá mertem kérdezni, hogy ennek mi értelme van, meg hogy valóban szükséges-e ez, jött a gyors, robot válasz: "a semmi az semmi, nem érted???" Hogyne érteném!

Még annyit azért megjegyeznék, ha már tényleg nem lehet semmilyen élelmet bevinni, akkor legalább adhatnának korrekt áron, korrekt kaját. Arra persze ne is számítsunk....

Haverok, buli, Edda

A második nap zenei felhozatala sikerült szerintem a leggyengébbre. A "nagy átvizsgálás" után egyből a WAN2 sátor fele vettük az irányt, mivel ugyan kis cseppekben, de elég masszívan esett az eső és a legnagyobb fedett helyet kerestük meg, függetlenül attól, hogy ott éppen ki is játszik. Ezzel nem csak mi voltunk így.

A Testi Egyenleg SKA Kollektíva nyomta éppen, egy teljesen fullon lévő sátorban. Nekik bejött az esős idő, hiszen mindenki ott álldogált, sörözött, majd egy idő után elkezdett bólogatni a zenére. A ska olyan fajta zene, amire előbb vagy utóbb mindenki bemozdul kicsit (főleg néhány elfogyasztott sör, vagy pálesz után). Nagyon tolta az együttes, az biztos, hogy szerencsésebbek voltak, mint előző napon a Nyers.

Bár megígértem magamnak, hogy soha semmilyen körülmények között nem megyek Eddára, de valami perverz kíváncsiság azért odavonzott. Biztos vagyok benne, hogy rengetegen szeretik az Eddát, de hogy mit keresnek egy fesztivál nagyszínpadán, azt nem tudom. Meglehetősen sokan nézték a koncertet, szóval velem lehet a baj, nem is mondanék semmit inkább Patakiék produkciójáról. Érdekesnek tűnik, hogy míg tavaly a Szigeten fellépő Iron Maiden messzíről pont úgy hangzott, mint az Edda, ennek a fordítottja viszont tegnap bebizonyosodott, hogy nem igaz. Pataki sem közelről, sem messziről nem hangzik úgy, mint a Maiden.

A következő nagyszínpados fellépő az Auróra volt. Életemben egy Auróra számot sem hallottam és nem is láttam soha a zenekart, de meglepően jó koncertet nyomtak, sokan voltak és nagyon átjött a rock'n'roll feeling. Összehasonlíthatatlnaul jobban, mint az Edda esetében.

Az igazi punkrock életérzést pedig a WAN2 sátorban fellépő szlovák Konflikttól kaptuk meg leginkább. A szintén fullon lévő sátorban félmeztelen, tarajos punkok és Marilyn Manson rajongók őrültek meg a nem kevésbé őrült szlovák csapat zenéjére. Igazi berúgós punkkoncert, egyedül a bakancsok által felvert por hiányzott. Egy kicsit, nem nagyon.

Végezetül még megpróbálkoztunk egy Depresszió koncerttel, de ezek után már nem ütött igazán az erősen Tankcsapdára "hajazó" formáció. Még az sem segített, hogy volt ventillátor, ami az énekes haját fújta szanaszét.

Számomra kicsit unalmas volt a második nap, de a fesztivál második felében jobban hígul a program, ami jó hír annak, aki kezd besokallni a rockzenétől.

-M-

[2009.05.30.]