Don Carlos

Don Carlos (született Euvin Spencer) Jamaikában született, Nyugat-Kinston egyik legszegényebb kerületében, a hírhedt Waterhouse-ban, ahonnan rajta kívül olyan reggae tehetségek származnak, mint King Tubby, a Black Uhuru, a Jays, Junior Reid és King Jammy, hogy csak párat nevezzünk meg. Édesanyja becézte viccesen Carlosnak, majd tíz eves korában barátai tették elé a Don-t (spanyolul “úr”). Emlékei szerint tizenkét eves korában csatlakozott a raszta közösséghez.

Don Carlos 1965-ben kezdte el énekesi pályafutását más művészek oldalán, majd hamarosan saját felvételeket is elkezdett készíteni. 1974-ben Don csatlakozott az eredeti Black Uhuru-hoz, amely így trióvá egészült ki. A másik két alapító tag Derrick “Ducky” Simpson és Garth Dennis volt, utóbbi később a Wailing Souls tagja lett. Azonban két évvel a trio sikeres debütálása után a formáció feloszlott és Don ismét szólóénekesként folytatta tevékenységét.

Miután tovább fejlesztette dalszerzői képességét és sajátos énekhangját, 1981. májusában megjelentette a Suffering c. albumot. A kiváló dalok a súlyos “roots and culture” stíllussal foglalkozó Negus Roots kiadó jóvoltából berobbantak a zeneiparba. Az album nagy siker lett Afrikában is, ahol igen sokat eladtak belőle.

Don ekkoriban Gold oldalán dolgozott, aki egyszerre volt társszerzője és háttérénekese. 1980 és 1985 között olyan korszakos dalokat szereztek közösen, mint a Harvest Time, Day to Day Living, Them Never Know A Natty Dred Have Credentials. Don pedig egymaga szerzője a Laser Beam, Raving Tonight, Never Run Away, Just A passing Glance, Ghetto Living, and Deeply Concerned c. daloknak, ill. albumoknak. (1998-ban Goldot az USA-ban meglőtték, sérüléseiből nem épült fel.)

A nyolcvanas években Don a dancehall színtér népszerű előadója volt és 1982-től 1985-ig számos slágerlistás sikere volt, mint pl. a Late Night Blues, Nice Time Tonight, Dice Cup, Hog & Goat, I'm Not Getting Crazy, Fight Fight Fight, Traveling, Laser Beam, Johnny Big Mouth és a Spread Out. Don mindamellett sosem hanyagolta el azt, amiben igazán otthon érzi magát: az egyszerű, dallamos roots reggae-t. 1987-ben jelent meg Deeply Concerned c. albuma, amelyet sokan pályafutása csúcsának tartanak.

Van a zeneiparban egy régi szólás, amely szerint: “Ami körbemegy, az körbe is ér”. Don esetében ez abban nyilvánult meg, hogy Duckie, a Black Uhuru vezetője ismét felkérte az együttes szólóénekesének. Az újjáalakult eredeti formáció (Don, Garth és Duckie) egy igen erős albummal jelentkezett (Now, 1990), amelyet még három követett, s valamennyit Grammy-díjra jelölték. 1994-ben azonban Don ismét szólópályára lépett.

A kilencvenes évek második felétől Don kiváló lemezeket jelentetett meg, miközben rendszeresen turnézott világszerte. Közben időlegesen, négy évre csatlakozott a kaliforniai Reggae Angels-höz. Élőfellépéseinek erejét és lendületét nagyszerűen tükrözi a Live in San Francisco c. koncertlemez.

-lb27.hu-

[2009.07.17.]