Mi lenne, ha nem csak egy nap szólna a magyar dalokról?
Előbb-utóbb talán megszabadulhatunk attól a sokszorosan belénk ivódott régi reflextől, hogy csak az lehet jó, ami az országhatáron kívülről érkezik, és lehetőleg tőlünk nyugatabbról. Nincs (és nem is volt) ez másképp a kultúra, de főleg a zene területén sem. A magyar zene becsületét, nimbuszát kívánja megóvni, méltó helyére emelni a Magyar Dal Napja kezdeményezés, ami úgy tűnik, az idei évre fogja kiforrni magát igazán.
Tavaly, a Sziget mínusz egyedik napján elindult valami. A műfaji és hierarchikus korlátokat figyelmen kívül hagyva, a magyar ún. könnyűzenei élet szereplői (ha úgy tetszik krémje) a hívó szóra szép számmal gyűltek össze, hogy mintegy negyvenezer ember előtt megmutassák, igenis él a magyar zene.
Az ötletgazda, kezdeményező Presser Gábor az ott átélt sikeren felbuzdulva, immár nonprofit Kft. keretében folytatta a gigászi munkát, hogy a Sziget-koncert 2009-re országos méretű mozgalommá nőhesse ki magát. Így is történt. Az egy éven át folyó intenzív szervezés, rábeszélés, győzködés eredményeképpen szeptember második vasárnapján, 13-án, immár második alkalommal ünnepelhetjük a Magyar Dal Napját, országszerte huszonkét helyszínen.
A fővárosban tizenkettő, vidéken tíz helyszín ad teret a legkülönbözőbb stílusok, műfajok parádéjának. Ez utóbbiak közül - többek között - Komárom, Zalaegerszeg, Eger, Várpalota és Miskolc fogadja be az alternatív-, a dzsessz-, a világzene- és a rockmuzsika jeles képviselőit. Budapesten úgyszintén jobbnál jobb programok között válogathatnak az érdeklődők. Az eseménynek megtisztelő rangot ad, hogy a kulturális projektbe komolyzenei előadással a Zeneakadémia is bekapcsolódik. Érdekesség, hogy a budapesti Vígszínház mellett, a békéscsabai Jókai Színház művészei is örömmel vállalták a monstre rendezvényen való részvételt.
Élőben lesz látható az esemény
Mint minden kulturális megmozdulás, így a Magyar Dal Napja sem működhet pénzügyi injekció nélkül. Főtámogatónak sikerült megnyerni az FHB-t, de a média sem mondott nemet a felkérésre. Így a közszolgálati M1 és M2 Televízió egyrészt élőben közvetíti az eseményeket, de az azonos időben, több helyszínen zajló programok közül jó párat felvételről láthatnak majd a nézők. A Duna Televízió pedig egyenesen a Magyar Dal Hetét rendezi meg szeptember 13-ával végződően.
A 2008-as hagyományteremtő, szigetfesztiválos debütálás óta minden év szeptemberének második vasárnapja a magyar daloké. Azoké az értékeké, amit hazánk kreatív művészei, zeneszerzői, szövegírói, előadói fáradságos munkával létrehoztak.
Létrehoztak, közreadtak, sokszor ellenszolgáltatás nélkül, de legalábbis csekély díjazás ellenében, ugyanis a magyar média sajátságos helyzete folytán nem kényezteti el őket. Márpedig a megérdemelt jogdíjakhoz csak a médiában való megfelelő számú megjelenés (ennek előfeltétele a hangzó-, ill. képanyag elkészítése) esetén juthat hozzá az alkotóművész. És akkor a külföldihez képest aránytalanul kevés megszólaláshoz jutó magyar produktumok ismertségi mutatóiról még nem is beszéltünk…
Kedves Médiailletékesek! Mi lenne, ha nem csak szeptember második vasárnapja szólna a magyar dalokról? Hiszen az év, mint tudjuk, háromszázhatvanöt napból áll…
A Magyar Dal Napját 2009-ben is megtartják, de... - a teljes programmal
– Hegedűs István –
[2009.09.12.]