Presser Gábor az ötszázadikra készül

Kossuth-díjas zeneszerző telefonja nem muzsikál, elég, ha csörög.

– Januári, budapesti koncertjének honlapján összegyűjtötték minden olyan dalát, amely megjelent valamilyen hanghordozón. 492-t számoltam. Ez még szilvás gombócból is sok, nem?
– Nagyon soknak tűnik, de ha elosztom 40 évre, az évi 12 dal, nagyjából egy lemez. Ennél persze jóval többet írtam.

– Mikor hallhatjuk az ötszázadikat?
– Belátható időn belül. A múlt hét közepén két napon át szinte el sem szakadtam a hangszertől, és csomó olyasmit rögzítettem, amiből egyszer még lehet dal. Nincsen semmilyen kötelezettségem, határidőm, csak úgy örömködésből üldögélek a hangszernél. Ez a legjobb dolog. Szinte minden napomat ott kezdem. Abból mindig történhet valami.

– Ettől ébred fel?
– Igen, ad az embernek valamiféle töltést. Nem bírom a semmittevést, szoktak lenni lelkiismereti problémáim, ha túl sokáig lazítok. Pedig szeretek csavarogni, de mindig újra és újra ki kell érdemelni az elismerést, ha mástól nem, saját magamtól.

– Az egyik barátom csengőhangja a Malév-szignál. Az ön telefonja hogyan csörög?
– Sima csengéssel. Nincs benne zene, nem igénylem.

Ajánljuk! A nap gondolata, a nap zenészétől ma Presser Gábortól 

- zene.hu delmagyar.hu alapján -
 

[2009.04.20.]