Kettős magyar siker Bécsben - interjú Stróbel Dórával és Nagy Csabával

Tizenkét év után újból műsorra tűzték Bécsben a Vámpírok Bálja című musicalt. A darab kapcsán kerestük meg a produkció két magyar előadóművészét, Stróbel Dórát, akit Magda szerepében láthat a közönség és Nagy Csabát, aki két táncszólóval kápráztatja el az osztrák közönséget.

- Hogy érzitek magatokat most, hogy bemutatták a bécsi Vámpírok Bálja musicalt? Így képzeltétek el az előadást, erre számítottatok?Stróbel Dóra (S. D.): - Nagyon jó érzés, hogy bemutattuk a darabot, hiszen két hosszú hónapot próbáltunk rá. Igen komoly felkészülés előzte meg, és ez szerintem látszik is a színpadon! A darabot már ismertem korábbról, hiszen Budapesten is játszottam benne, így tudtam mire számítsak – ugyanarra a fantasztikus, vicces, látványos, dinamikus előadásra, ugyanarra a minőségre. És mindez meg is van.

Nagy Csaba (N. CS.): - Most már jobban érzem magam, mint a próbaidőszak alatt. Elég kemény időszak volt. Hat-hét óra próba, más-más helyszínen, nem úgy, mint itthon a budapesti produkcióban. De erre számítottam valahol… Most már sokkal könnyebb a helyzetem. Igaz még a második és a harmadik szereposztással próbálunk jelenleg is, de ez már sokkal könnyebb. 

- Érezhető különbség a magyar és a külföldi produkció között?
S. D.: - Különbség csak az előadásszámban érződik, hiszen itt heti 6-7 előadást játszunk, több mint egy éven keresztül, míg az otthoni repertoár-rendszerben egy évben két-három szériánk volt, és egy szériában 20-30 előadás. Ez csupán a nemzeti rendszerek közötti különbség miatt van így, a budapesti és a bécsi előadás minőségében, intenzitásában teljesen ugyanaz a színvonal.

N. CS. : - Számomra annyiban, hogy az otthoni produkcióba én csak az idén nyáron kerültem be, és mivel csak felújító próbák voltak a produkció folyamatos játszása miatt, nem állt rendelkezésünkre annyi idő a felkészülésre, mint Bécsben. A koreográfiákat pedig a dance kapitány tanította be a budapesti előadásokra, nem pedig a darab koreográfusa. Azonban ez így helyes egy folyamatosan játszott darab esetében. Bécsben viszont személyesen Denis Callahentől tanulhattam meg a lépéseket, ami számomra fantasztikus élmény volt, de szerintem minden előadóművész számára az volt!

- Hogy teltek a napok a próbaidőszak alatt? Mire volt időtök és mire nem?
S. D.: - A válasz igen egyszerű: semmire nem volt idő! Heti hat nap, nyolc óra, a hetedik nap megpihentünk, majd másnap újrakezdtük. Természetesen közben felépítettük bécsi életünket, beköltöztünk a lakásunkba, bejelentkeztünk a hivatalokba, vettünk telefont, nyitottunk bankszámlát, feltérképeztük a legkellemesebb „szocializációs” helyeket, ahol esténként ismerkedtünk új kollegáinkkal, és a bécsi léttel. És néha aludtunk is.

N. CS. : - Gyakorlatilag én csak azt vettem észre, hogy miután hazaértem és elaludtam, megint a színház próbatermében vagyok, mintha ott feküdtem és ébredtem volna. De ez így helyes! Sok munka kell a jó produkcióhoz. A Vámpírok bálja pedig az egyik legjobb produkció itt is és Budapesten is! Ez jól látszik a jegyeladásokból, hiszen a bécsi előadásokra elkelt már az összes jegy december végéig!

- Mi a véleményetek a társulatról, az osztrák szakemberekről? 
S. D.: - A társulat nemzetközi: osztrákok, németek, hollandok, de van köztünk amerikai, angol, svéd, olasz, luxemburgi is. Nagyon kellemes, tehetséges és nyílt társaságról van szó, és bátran kijelenthetem, hogy két hónap alatt csapattá kovácsolódtunk. Az egész színházi légkör nagyon profi, így nagyon jó dolgozni, egymásra építkezni.

N. CS. : - A társulat nagyon jó és sokszínű! Az osztrák művészek mellett megtalálhatók itt németek, olaszok, hogy néhány országot említsek. Igazán nemzetközi a produkció! Más országokban, sokan már ezelőtt is játszották a darabot, vagy esetleg pont itt Bécsben, de vannak olyanok is, akik most játsszák először. Azonban a felmerülő akadályokat mindenki nagyon jól vette. Pedig a koreográfia nem könnyű és az átszellemülés sem egyszerű, hiszen nem minden nap lehet az ember vámpír.

- A jövőre nézve milyen terveitek vannak? Mikor láthat újra itthon benneteket a magyar közönség?
S. D.: - Nem látok ennyire a távoli jövőbe, egyelőre igyekszem az itteni feladatokat tőlem telhetően a legjobban teljesíteni. Ami biztos, hogy még minimum egy évig a bécsi nézőket ijesztgetjük vámpírfogainkkal.

N. CS. : - Remélem lesz majd alkalom, hogy az otthoni közönséggel újra találkozhassak. Igaz az elkövetkezendő egy évben kicsi erre az esély, mivel heti hat, majd később heti hét alkalommal játszuk majd a darabot. Szóval sűrű időszak elé nézünk, de ha lesz rá mód és hívnak minket, akkor nagyon szívesen megyünk. Jövőre nézve…? Első a Vámpírok Bálja. Időm se volt még máson gondolkoznom, leköt Bécs és a munkám. Ha majd kicsit megnyugszik körülöttem minden, akkor átgondolom a jövőm és készülök rá teljes erőmből!

- zene.hu -

 

[2009.10.29.]