A HITrock nem ment vasboltba lemezért; jubileumi koncertre készül

Mr. Basary a hazai rockélet egyik legjellegzetesebb arca. A nyolcvanas évek elejétől abban a H.I.T. együttesben billentyűzik és énekel, amelyről nem mondható el, hogy a korabeli szockultúra komisszárjainak kedvence lett volna. Megítélésük szerint a zenekar megméretett és könnyűnek találtatott, így az akkor elmaradt albumra egészen 1998-ig kellett várakozni. Most éppen megalakulásuk harmincadik évfordulójára készülődnek, melyről a banda frontemberét, Mr.Basaryt faggattuk.

- Honnan származik a művészneved?
- A Basary vezetéknevemből, a Babáriból ered; Puttony, azaz Tóháty László találta ki. A Metal Companyben már így ismertek, Bencsik Samu ehhez ragasztotta hozzá a rendkívül megtisztelő Mister titulust, azóta is így használom.

- Mikor kötöttél ismeretséget a zenével?
- 7 éves koromban kezdtem el zenélni; tíz évig tangóharmonikán, majd ezt követően zongorán játszottam. 1971-ben a Torzonborz együttes billentyűseként csöppentem bele a zenei életbe.

- Első komolyabb zenekarod a H.I.T. együttes volt. Hogyan kerültetek össze?
- Mint „minden rendes magyar fiatalember” 1973-tól én is a Magyar Néphadsereg állományát erősítettem. Leszerelés után pár évvel kerültem a H.I.T. együttes elődjébe, az Orient zenekarba billentyűsként, ahol 1979 és ’82 között teljesítettem szolgálatot. Későbbi énekesünk, a már említett Puttony, akkoriban egy kaposvári zenekarban énekelt. Egy alkalommal, mikor Budapesten járt, meglátogatott minket az Orient együttes próbáján, ahol fölajánlottuk neki az énekes posztot. Az ő ötletére változtattuk meg a zenekar nevét H.I.T. együttesre. Disszidálása (illegális úton nyugatra távozás) után, léptem elő frontemberré. Azonban a hanglemezgyár illetékesei hamarosan lecseréltek a „vad rocker” Bodnár Attilára (leánykori nevén Papp Ritáné -nevet), így 1983- tól 1985-ig a Wastaps zenekarban nyomtam az aktuális slágereket. Rövid időre újra a H.I.T. következett, s velük a vendéglátózás a Benelux államokban.

- Ehhez a zenekarhoz köthető a hanglemezgyári mindenható Erdős dr. elhíresült (vagy hírhedett) mondása, miszerint „Akkor lesz lemezetek, ha vesztek magatoknak a vasboltban!”. Amit ígért, viszont be is tartotta.
- Két kislemezt azért készítettünk, de nem Puttonnyal, ő ugyanis fél év után kiszállt a zenekarból. A négy főre fogyatkozott csapat 1980-ban részt vett egy tehetségkutatón, ahol díjat ugyan nem, de egy fél kislemez felvételi lehetőséget nyertünk. A döntő a Budai Ifjúsági Parkban zajlott, ott rögzítették élőben a Vén csavargó halála c. szerzeményemet, a másik oldalán pedig a Solaris szerepelt. Második, teljes egészében saját kislemezünk a keményebb, heavy stílus jegyében fogant ’82-ben szintén az én énekemmel, mivel – mint említetem - Puttony időközben disszidált. Nagylemezt ezzel a felállással sem vehettünk fel. A húszéves évfordulóra megjelent az együttes CD-je Vén csavargó…címmel, amire engem „elfelejtettek” meghívni - Puttony énekelt, aki időközben hazatelepült.

- Miután Cserháti Pityi elhagyta a P.Boxot, Bencsik Samuval előbb Metal Company, majd Bill belépésével Bill és Box Company néven folytatódott a történet. Hogy élted meg ezt az időszakot? Véleményed szerint, miért nem lett ismertebb ez a jobb sorsra érdemes formáció?
- Hogy ilyen nagy arcokkal együtt játszhattam együtt, megtisztelő feladat volt számomra. Bencsik Samu ugyan énekesnek hívott a zenekarába, de aztán Bill belépésével „visszaminősítettek” billentyűsnek. Még akkor is úgy éreztem, hogy a blues királyával egy színpadon állni, nem kis dolog. Mellette vokalistaként működtem, de a Metal Compnay kislemezének egyik számát, a Szép társaságot én énekeltem szólóban. Mindkét formációt - a két legismertebben kívül is - nagyszerű zenészek alkották, tehát érthetetlen számomra, hogy miért nem sikerült igazán befutni. Így utólag két dologra tudok gondolni, ami egymásból következik: a nyolcvanas évek közepére a rockot és a bluest kiszorította a könnyebb, igénytelen muzsika, és a Hanglemezgyár emiatt sem akart foglalkozni a zenekarral. Vagyis nem kaptunk lehetőséget nagylemez megjelentetésére.

- Lépjünk előre az időben! ’93-ban az Attila - Isten kardja rockoperában szerepet kaptál. Az István, a királyt alapul véve, az ott szereplő rocksztárok kivétel nélkül nevet szereztek maguknak. Az Attila szereplőiről ugyanez nem mondható el.
- Összevetve a két rockoperát, kiderül, hogy az Attila betétdalai közel sem olyan dallamosak, mint az István, a király. A színpadi próbák alatt még viccelődtünk is, hogy ezekkel a nótákkal bizony külön nem lehet haknizni. (nevet) Annak ellenére, hogy nehezebb fajsúlyú darabról van szó, a próbák és az előadások alatt nagyon hozzánk nőttek ezek a dalok. Kifejezetten érdekesnek tartottuk és megszerettük őket. Egyébként teltházas előadásokkal ment a darab a Margitszigeten.

- Ugrásszerű változás az életedben a Kormorán egyik frontembereként állni a színpadon. Mennyire tudsz azonosulni a zenekar képviselte szellemiséggel?
- 1993-ban léptem be először a Kormoránba, ahol 1997-ig énekeltem; egy kis szünet után, 2000-től napjainkig újból (remélhetőleg még jó darabig) újra én állok a mikrofon mögött. Koltay Gergő már akkor, de most is nagyszerű szövegeket ír. Mostanra egész más a témakör, hangsúlyozottan a magyarságot és a szeretetet helyezi középpontba. Természetesen ezeket én is magaménak érzem.

- És a zene? Egészen máshonnan indultál…
- Valóban, az angolszász muzsikán nőttem fel. Nem kellett megerőszakolnom magam, hogy utat találjak a folkhoz. Ugyanazon a hangon, ugyanúgy énekelek, mintha tisztán csak rockról lenne szó.

- A HITrock 30 éves évfordulójára készül, november 6-án a Crazy Mama klubban. Milyen felállású zenekar fogja felidézni a régi szép időket?
Mindannyian aktív zenészek vagyunk. Füxi (Füchsel Tibor) és Finki a HITrock Pink Floyd tribute bandet csinálja, saját zenekaromban játszik Tánci és Talabér Laci, én pedig énekelek a Kormoránban is. A nagy felállású hatosfogat gyenge láncszeme kimarad, ugyanis nem alkalmas a feladatra… Tehát a HITrock zenekart öten alkotjuk, így lépünk fel a Crazy Mama rock klubban, november 6-án, este 21 órai kezdettel. Vendégként a Mr.Basary Group fog kezdeni, fő programként jön a „nagy” HITrock zenekar, vetítéssel, showműsorral, majd a Pink Floyd tribute HITrock zárja az estet. A jubileumi koncertet DVD-re rögzítjük.

- Színes és gazdag életút áll mögötted. Mire emlékszel a legszívesebben közel negyvenéves életpályádról?
- Nehéz bármelyik időszakot, vagy zenésztársakat külön kiemelni pályafutásomból. Mindegyikhez köt valamilyen kellemes emlék. A Torzonborz már profibb megszólalású banda volt, jobb felszereléssel. A Budai Ifjúsági Parkban a HITrockkal igazi hardrockot nyomtunk, a Vén csavargó halálát szinte eljátszottuk a színpadon. Bencsik Samuról és Billről már beszéltem, a Telegram zenekarról viszont nem; ott a volt bikinis, ill. beatricés zenészekkel kerültem egy bandába. Nagyszerű élmények voltak a különböző rockoperák, amikben szerepelhettem, és itt a Kormorán; olyan, mintha egy nagy család lennénk. Úgy gondolom, hogy amíg kijön hang a torkomon, ameddig a közönség kíváncsi lesz rám és eljön a koncertjeimre, addig szeretnék színpadon maradni.

-Hegedűs István-

[2009.11.04.]