Varázslat vagy szemfényvesztés? - Brendan Perry koncert a Diesel Klubban
Valahol itt történt, hogy a zenekar hellót intett és mintha le akarna menni a színpadról. Persze mindenki nevetett és kaptak egy szép marasztaló tapsot is, de jólesett hogy a komolyságot félretéve kikacsintanak a színpadról. A The Golden Rule mély alászállás volt egy szerelembe, lassú de mégis erőteljes dobritmusokkal és vele incselkedőn megszólaló hipnotizáló hatású gitárakkordokkal. Egy kis mélyrepülés következett a Passage in Time, Dream LetterThis Boy és a You Never Loved This City számokkal, de számomra a másik kedvenc a Wintersun volt jellegzetes kezdésével és természetesen az utánozhatatlan énekkel. A gitárszóló csak még felejthetetlenebbé tette, és ez volt az a pillanat, amikor rádöbbentem: Brendan Perry igazi erőssége nem a zeneszerzés, sem a gitározás - ő a dalszövegeivel éri el azt a célt, hogy hetekkel később is azon gondolkodjunk, miről is szólt egy-egy dala. Ő a személyiségével adja el magát, mely erős és határozott, rádöbbent hogy mennyire el lehet valaki veszve a világban és milyen nagyon szüksége van azokra a már-már elcsépelt dolgokra, ami nélkül csak elveszne az időben és térben. Nem lehet szerelem nélkül, hazugságban élni és tovább hallgatva dalait mindenki egy kicsit megváltozik, nyitottabb a világra és nyíltabb a többi ember felé is.
Az Utopia zárta a koncertet, boldog köszöngetés után barátságos levonulás következett, hogy a vastaps után ismét lássuk őket a porondon. Szerencsére a későbbi kezdés sem vette el senki kedvét a maradástól, az utolsó metróig még bőven belefért az időbe, hogy tovább élvezzük a koncertet.
A Voyage of Bran következett a jellegzetes kutyaugatás-szerű szintetizátor effektjeivel, majd a Spirit. Újabb elköszönés, boldog mosolyok, mi meg csak tapsolunk mint a bolondok. Szerencsére nem kapcsolták fel a lámpákat és újra visszajöttek, de már csak hárman, hogy egy újabb halhatatlan Dead Can Dance dalt adjanak elő, a Severance-t, mely lassú szintetizátor-hangjaival és az ezzel egybefonódó énekkel olyannyira jellegzetes, hogy ennél méltóbban egy koncertet befejezni már nem is lehetne.
Sem a világításra, sem a hangosításra nem lehetett panasz, mindkettő olyan olajozottan működött, hogy szinte nem is figyeltünk rá. Mondjuk színpadi fényekkel nem sok újat lehet a Diesel Klub színpadán alkotni, de megtettek mindent amit lehetett.
Ritkán jutok el olyan koncertre, amely ennyire mentes a sallangoktól és egyben ritkán érzem azt, hogy olyan zenét hallok mely igazán megérint és elgondolkodtat. A mostani egy ilyen alkalom volt és hiszem, hogy kellenek ezek a ritka kivételek, hogy ezek után ha csak kicsit is, de másképpen nézzek a világra.
- dinnye -
Setlist:
The Arcane
Love on The Vine
The Carnival is Over
The Golden Rule
A Passage in Time
Dream LetterThis Boy
You Never Loved this City
Wintersun
Medusa
Eros
Utopia
-
Voyage of Bran
Spirit
-
Severance
Fórum- és hozzászóláskezelésre vonatkozó tájékoztatás
A hatályos jogszabályi környezet módosulása következtében a weboldal üzemeltetőjeként kötelező moderációs feladatokat kellene ellátnunk minden felhasználói tartalom (hozzászólás, fórumbejegyzés stb.) vonatkozásában.
Ezen jogszabályi előírások teljes körű és folyamatos teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésünkre megfelelő erőforrás (személyi és pénzügyi kapacitás).
Ennek következtében a fórum- és hozzászólás funkciót határozatlan időre felfüggesztjük.
A felhasználók számára új hozzászólások és fórumtémák létrehozása, illetve meglévő tartalmakhoz történő hozzászólás a mai naptól nem lehetséges.
A funkció újbóli aktiválására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi olyan üzemeltetési mód alkalmazását, amely számunkra is megvalósítható és fenntartható.
Hírek
