Sötét Jövő vár a Phlegethonra...

A 2004-ben alakult heavy-thrash metal banda, a Phlegethon névválasztása nem kimondottan szerencsés, hiszen tőlük nem túl távol eső műfajokban (death/thrash/hardcore) alkotó olasz, amerikai, finn és orosz kollégáiknak is eme alvilági folyó ragadta meg a fantáziáját (sőt, a finn Phlegethon tekintélyesebb múlttal is rendelkezik az 1988-as alakulást tekintve). De most lássuk, hogy mit tud a mi Phlegethonunk.

A Sötét Jövő című demójuk a címadó dallal, és katasztrófa riasztás szirénájával indul. Rendes zúzásba kezdenek, valóban sötét, de nem igazán csiszolt szöveggel. Erőltetett rímek, klisék, töltelékszavak súlyosbítják a helyenkénti képzavarokat is. A szám felénél ütemváltás, majd egy tisztességes gitárszóló van. Ezt leszámítva kimondottan monoton mind az ének, mind a húros alap, a refrén csak a szöveg ismétlődése miatt tűnik fel, dallama szinte ugyanaz, mint a versszakoké.

A hét és fél percesre húzott második számukkal (Az Inkvizítor) hasonló a helyzet. A dühből kiadott mondanivaló után egy lenyugodott, lírai hangszeres elmélkedés pörög fel újra, abszolút profi gitárszólóvá. Headbangeléshez kiválóan alkalmas zúzás jelenti a zárást.

Hisztérikus kacajok

Basszusgitár vezeti fel az kezdődallamot a Pszichiátria című számban, ízlésesen többszólamúvá fejlesztve a másik két gitár segítségével. Maga a téma és a szöveg ismét klisékből építkezik, talán filmekből, könyvekből (Száll a kakukk fészkére?) kölcsönvett sablonokból lett összerakva. Az elborult elmeállapotot illusztrálandó, disszonáns, kakofonikus hangsorok, hisztérikus kacajok is előfordulnak.

A demó utolsó felvételének indítása némiképp emlékeztet a Guns ’N’ Roses Sweet Child O’ Mine-jának kezdő gitárszólójára, ám ettől függetlenül (vagy éppen ezért?) ez a legsikerültebb számuk. Jól kidolgozott keretbe foglalták mondanivalójukat.

Összességében a Phlegethon demója valóban sötét, zúzós, pesszimista, de igazi egyedi hangot nélkülöző. Elcsépelt gondolatokat, közhelyek tömkelegét közvetítik, nem is túl változatosan, s csak itt-ott villan meg valami szöveg („bombagyárban lőpor mellett játszunk a tűzzel”), vagy zene terén. Úgy tűnik, nem alaptalan a banda borúlátása…

– Fejes Anna –

[2010.10.15.]