“Ez igaz a médiára, a diszkókra, egyéb szórakozási formákra. Nem tudjuk elzárni – és nem is szabad – a gyermekeket, alapvetően fel kellene őket készíteni. Például arra, hogy az interneten megismert ember nem biztosan olyan, mint amilyennek mutatja magát. Hogy egy szórakozóhely, ahol sokan vannak, milyen veszélyekkel járhat” - sorolta a teendőket a szakember.

“Biztonságos szórakozóhely” program

Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy emlékeztetett: még 2000-2001-ben indult az úgynevezett “biztonságos szórakozóhely” program. Ennek során felhívták az ebben résztvevő szórakozóhelyek figyelmét, hogy alkalmazni kell a beléptetőrendszert, a beléptetést meg kell állítani, ha a már bent lévők elértek egy bizonyos létszámot; kötelező volt kialakítani egy úgynevezett “csendes helyet” is - azért, hogy a szervezet pihenhessen a szórakozás folyamán. A helyettes államtitkár úgy látja: a tíz éve indított program igencsak sikeresnek mondható, hiszen az abban résztvevő intézményekben nem fordult elő a mostanihoz hasonló tragikus eset az elmúlt években.

“Szórakozóhely és szórakozóhely között óriási különbségek vannak – egyesek berendezkedtek a biztonságos szórakoztatásra, mások – mint kiderült – nincsenek, vagy kevésbé vannak felkészülve” – vélte Sterbinszky Károly lemezlovas, aki úgy látja: elmegy a szórakozóhelyek híre és megítélése a közönség körében. Fiatal korában ő maga megválogatta a helyeket, ahová kikapcsolódni járt – emlékezett vissza; tudatosan olyan helyeket választott, ahol pozitív benyomásokat szerzett előzőleg: ez lehetett a beléptetés, a zenei kínálat, az előadás, a kiszolgálás minősége, az ott szórakozó társaság minősége egyaránt.

Normális, hogy a fiatalok így szórakoznak

Az egyébként teljesen normális és természetes dolog, hogy a mai fiatalok így és ilyen helyeken szórakoznak, “teszik, ami a dolguk”, semmi különös szemrehányást nem tudnék tenni feléjük - fogalmazta meg véleményét Kósa Éva, kifejtve: a fiatalság kortárs közösségben szeret együtt lenni, és ez a tizenéveseknek egyfajta “fejlődési feladata” is; az a normális, ha a velük azonos vagy hasonló korosztályba tartozókkal töltik a szabadidejüket.

Ennek a formája pedig ma elég gyakran a zenés-táncos összejövetel, a kortárs zene mindig is fontos kapocs volt a fiatalok körében, az utóbbi évtizedekben pedig a legerősebb kulturális kapoccsá vált – fogalmazott a pszichológus szakember. Megjegyezte: azon már lehet “meditálni”, hogy valóban megteszünk-e mindent azért, hogy ez a korosztály valóban vonzó és változatos programokkal tölthesse el a szabadidejét. Akárcsak azon is, hogy a szórakozási igény kiszolgálására hivatott intézmények, rendezők megtettek-e mindent a biztonságért, a szabályok betartása megtörtént-e.

Miért vágynak tömegbe a fiatalok?

Nyitrai Imre mindehhez hozzáfűzte: a közösségekről is kellene beszélni, arról, hogy a tömegbe vágyó fiatalok miért vágynak éppen oda, ahová mostanság járnak, és miért nem inkább olyan közösségbe, ahol a biztonságot és a szórakozás lehetőségeit is megkaphatják.
Sterbinszky Károly szerint nehéz és komplex kérdésről van szó, hiszen a mai fiataloknak éppen úgy szükségük van a kikapcsolódásra, a “leeresztésre”, mint bármely másik korában volt. "A mai ifjúságnak is ez a egyik találkozási pontja – jól érzi magát, szórakozik, zenét hallgat, kedvenc slágereire táncol, nem is beszélve arról, hogy rengetegen ismerkednek is a klubokban, partikon, szórakozóhelyeken, fesztiválokon." Megemlítette: maga is egy szórakozóhelyen ismerkedett meg feleségével, azóta a családba már két gyermek is született.

Meglazult korlátok?

A fiatalok egyébként vágynak a kortárs tömegbe, ez is magyarázza ezeket a szórakozási formákat – érvelt Kósa Éva. Hozzátette: bár szokás azt mondani, hogy nagyon leterheltek a mai fiatalok, felvételik sora várja őket szinte óvodás koruktól kezdve – ezzel együtt saját maga nem tapasztalta ezt. Azt már sokkal inkább, hogy a korlátok meglazultak a fiatalok körül. “Sok szülő azért enged meg sok mindent a gyermeknek, mert jó szülő akar lenni – ám az engedékenységnek van egy józan határa; a korlátok hiánya bizonyos ponton túl bizonytalanságot okoz a fiatalokban” - érvelt a szakember, aki úgy látja: szórakozás vonatkozásában is kell egy “biztos ösvény”, amin az ifjúság eljut a szórakozáshoz, szórakozóhelyekre. “Minden vizsgálatunk azt mutatja, hogy a szülők többsége például tudja az internetről, hogy az egy veszélyes terep, de nem tesznek semmit azért, hogy a fiatalokat felkészítsék rá” - hangzott az interjúban.

Nyitrai Imre nemzetközi példákat hozott, megemlítve: Németországban és Angliában már azt is korlátozzák és szabályozzák, hogy ki az, aki felnőtt vagy nevelésre jogosult kísérő nélkül az utcán lehet. Ahogy azt is szabályozzák, hogy fiatalkorúak hány éves kortól és milyen késői időpontig tartózkodhatnak szórakozóhelyeken – ebben a tekintetben nálunk is szigorúbban kellene megvonni a határt, ebben pedig a kormányzatnak is szerepe van – állapította meg a helyettes államtitkár a Heti Hírmondó stúdiójában.

- Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió. - 

Olvass tovább: West Balkán tragédia: "Két oszlop közé beszorítottak" - újabb szemtanú szólal meg