Bombasztikus megakoncerttel nyitott az idei Sziget Fesztivál. Geszti Péter – egy időutazásnak köszönhetően – könnyűzenei pályafutásának antalógiáját állította színpadra. A közelgő vihart az Óbudai-szigeten kívülre száműző GESZTIVÁL-t többezres tömeg tombolta és énekelte végig.
Zenei repeszbomba robbant augusztus 08-án este az Óbudai-szigeten, boldogság- és örömszilánkokat szórva az összegyűlt, nemzetközi tömeg közé. Van, aki a 2,5 órás koncertet a Geszti Péter-életmű összefoglalójának aposztrofálta; szerintem pedig jó, ha annak a felénél járunk…
A dalszövegíró–rapper–előadóművész–reklámszakember Geszti két évtizednyi zenei munkássága egy hatalmas retróbuliban teljesedett ki. „Tinisztárokat” megszégyenítő módon, a híres Duracell-nyuszi kivételes képességeit maga mögé utasító polihisztor teljes erőbedobással, pimasz lazasággal és fergeteges lendülettel telítette be a világot jelentő deszkákat – szó szerint, mivel a világ fesztiválrajongó szeme néhány napig elkerülhetetlenül Budapestre tekint. A színpadon – a kortalanság előtt tisztelegve – ősrobbanás, hatalmas zenei orgia zajlott, összetéveszthetetlenül eredeti hangzásban csendült fel az egyik megunhatatlan sláger a másik után.
Geszti megállás nélkül mozgott, kommunikált a közönséggel. Az egész úgy, ahogy volt: hibátlan. A recept – bár alkotóelemeit a fekete üdítőital-gyártóval ellentétben nem zárták el valamilyen feltörhetetlen páncélszekrénybe – utánozhatatlan, igazi zenei hungarikum.
Számos – azóta szólistaként vagy más formációban közreműködő – zenészkolléga, alkotótárs, barát adta tiszteltét a Gesztiválon. Auth Csilla, Czernovszky Henriett és a Bon-Bon frontembere, Szolnoki Péter szolgáltatták a vokálokat; Geszti szerzőtársa és barátja, Dés László érzéki, lehengerlő szaxofonjátékát a közönség vastapssal üdvözölte; Kiki a 80-as évekbeli, Geszti-dalszöveggel ellátott slágereiből adott ízelítőt. A névadón kívül a palettát színesítette a három főattrakció (antikronologikus sorrendben): a Gringó Sztáros lányok, Gereben Zita és Sapszon Orsi; a Jazz+Az három énekesnője, azaz az erős, pontos, megkülönböztethetően kifejező előadást nyújtó Kozma Orsi, Váczi Eszter, akinek bársonyos hangja sokkal több, mint Csepp a tengerben, Behumi Dóra; valamint a Rapülőkből Berkes Gábor és Szentmihályi Gábor „Michel”.
Képekben a Gesztival- klikk a fotóra
A koncertet profi zenekar kísérte végig, a látványról pedig hatalmas paneleken kivetített animációk, füstágyúk, valamint egy 30 főből álló tánckar gondoskodott. Magyarországon ritkaságszámba menően, a táncosok a pörgős koreográfiát végig szinkronban mozogva adták elő; nem tűnt ki egyetlen gyenge láncszem sem!
A koncertet röviden talán úgy lehet összefoglalni: a bánat nemcsak nyaralni ment, hanem egyenesen örök száműzetésre ítéltetett.
A slusszpoén persze ezúttal sem maradhatott el; bár a cseresznyét a habra ezúttal nem a magyar könnyűzene titánja tette fel.
Geszti így búcsúzott: „Legyetek boldogok, és sokasodjatok!” Jó egy perccel később, ahogy a tömeg lassan kezdett szétoszlani, az egyik, mellettem elhaladó, kisebb csoport vezérszónoka egyszerűen tette fel a pontot az i-re: „Menjünk inni!”
Hírek
