New York-ban debütál Mester Tamás operája

Az első Operafesztivált beharangozó, öt évvel ezelőtti sajtótájékoztató óta talán a legfontosabb sajtóesemény tanúi lehettek a sajtó képviselői szeptember 21-én délelőtt a Francia Intézetben.

Az Operafesztivál – ragaszkodva hagyományaihoz – lehetőséget biztosított kiemelt partnereinek, hogy ismertessék a 2011-es évaddal kapcsolatos gondolataikat, ugyanakkor számtalan meglepő bejelentésre is sor került.

Dr. Solymos László, Szeged város alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre nagyobb publicitást kap ez a különleges program, melyet városa a kezdetektől – és a város közgyűlésének döntése értelmében – az elkövetkezendő három évben is támogat és vendégül lát.

Bátyai Edina, a verseny kiemelt alapító partnere, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója bejelentette, hogy ebben az évben ők a program kommunikációjáért teszik a legtöbbet. Az igazgatóasszony, a verseny egyik “szülőanyjaként” leginkább annak örül, hogy a Fesztivál egyre nagyobb közkedveltségre tesz szert, a közönség és a szakma körében egyaránt.

Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója frappáns hasonlattal vázolta - a Fesztiválnak negyedik éve otthont biztosító – színháza szerepét. Egyetért abban, hogy a város annak idején “nagy fába vágta a fejszéjét” a Fesztivál felkarolásával. Annyit tett csupán hozzá, hogy véleménye szerint azóta a szereplők közötti munkamegosztás is remekül kialakult és olajozottan működik: a fát az Armel növeszti, a fejszét a városvezetés biztosítja és a Színház kezébe adja. Ők a négy év során megedződtek és beletanultak abba a feladatba, amit az öt darab egymást követő bemutatása megkövetel tőlük. A Fesztivál nyerteseinek érzik magukat és partneroperaházként – azaz a verseny résztvevőiként nagyon boldogok idei darabjukkal (Francesca da Rimini) és annak versenyszereplőivel, Erique Pína Serra-val és Miksch Adrienn-nel, akik épp a próbaidőszak kellős közepén tartanak.

A fesztivál koprodukciós partnere, a Duna Televízió képviseletében Daru Gábor elárulta, hogy idén októberben egy kifejezetten kultúra-központú új közszolgálati csatorna, a Duna 2 indításával ők is nagy dobásra készülnek. Ezen adón kerül sor az Armel Operafesztivál Gálájának élő közvetítésére október 15-én, 8 óra 30 perces kezdettel és a fesztivált követő időszakban itt lesznek láthatóak az operaprodukciók is, fő műsoridőben – hogy azok se maradjanak le az előadásokról, akik “nem fértek be a színházba”.

Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.



Havas Ágnes, az Armel Operaverseny és Fesztivál igazgatója nehéz helyzetben volt, hiszen nem csupán a műsorral és a kiegészítő programokkal kapcsolatos “közérdekű információkat” kellett megosztania az hallgatósággal. Bejelentette, hogy a 2011-es évben a Fesztivál izgalmas és ingyenes kiegészítő programokkal várja az opera szerelmeseit és a műfajjal ismerkedőket. A Korzó Zeneházban megrendezésre kerülő programsorozat keretében Jakupcsek Gabriella beszélget Kulka Jánossal, Alföldi Róberttel, Mester Tamással, Juronics Tamással és Havas Ágnes filmproducerrel az operához való viszonyukról, kötődésükről. A partneroperaházak és a versenyzők mini-koncertek keretében mutatkoznak be az operaverseny programján túlmutató oldalukról. Ráadásul a Fesztivál a Szegedi Tudományegyetemmel közösen ez évtől egyfajta oktatási szerepet is vállal: az egyetem által januárban indított kulturális menedzsment képzés beharangozó programjaként Bernard Faivre d’Arcier és Jim Schaeffer az európai és tengerentúli kulturális szektor jelentőségével, működésének szabályszerűségeivel és kulisszatitkaival ismertetik meg az érdeklődőket.

A sajtótájékoztató vendége volt az idei plzeñi produkció – mely a 2011-es fesztiválév egyetlen klasszikusa –, a Rigolettó rendezője, Alföldi Róbert is, aki bár eddig minden évben részt vett a fesztiválon rendezőként, idén kapott “feladatként” először igazi klasszikus operát. “Nagyon furcsa volt Verdit hallgatni, szinte nehéz…annyira hozzászoktam a kortárs darabokhoz, hogy nekem szinte már az a természetesebb…A rendezésről talán annyit, hogy szerettem volna ezt a kusza, szenvedélyes, sötét darabot minél profánabban, egyszerűbben és világosabban megmutatni. Egyáltalán nem kiforgatni, csak megszabadítani attól a romantikus máztól, ami az évek során rárakódott. Talán sikerült, mert a nagyrészt klasszikus rendezésekhez szokott plzeñi közönségnek nem volt ellene kifogása.”

S hogy milyen váratlan bejelentésekre került sor ezt követően? Kiderül a következő oldalon!

[2011.09.26.]