Bruce Springsteen jobb formában, mint valaha - Zola prágai koncertbeszámolója!

A legutolsó Wrecking Ball lemezének tavaszi megjelenésével az amerikai vagány, Bruce Springsteen ismét turnéba csapott és sok év után Prágát is célba vette.

Az európai fanok között jól ismert tény, hogy a hozzánk legközelebb álló Bécset mindig érinti, de Prága már régóta kimarad a turnélistából. Így hát a 2003-as és a 2009-es bécsi koncert után végre állójeggyel a zsebemben útnak eredtünk Prágába, mert azt még nem unjuk annyira! Ahogy a Főnököt sem. Annak ellenére sem, hogy idén 40 éve, hogy zenekarával, az E-Street Band-del dolgozik és elkészült debütáló nagylemeze a „Greetings from Asbury Park, N.J.”!

Prága belvárosában hiába kerestünk a koncertre vonatkozó plakátokat, semmi jelét sem láttuk, hogy Bruce szerda este itt lép fel! Prága erősen védi a romantikus belvárosi imázsát és nem csak a modern épületeket, de úgy tűnik a rock-ot sem tűri reklámozni! Kicsit meg is ijedtem, hogy talán a koncertjegyem csak placebo vagy délibáb…De aztán az esemény helyszíne felé haladva, a külvárosban már Bruce-ra volt festve minden és egymás-hegyén álltak a koncertplakátok – megjegyzem, nem a hivatalos promóciós képpel!



Ami ezeknél sokkal meglepőbb volt, az a koncert időpontja: 17.00, ami elég korainak tűnik a megszokott 19.30 és 20.00 órához képest. 14.15-re meg is érkeztünk a stadionhoz és követtük a „Standing” feliratú táblát, ami a stadion jobb hátsó bejáratához invitált minket. Ott 1 óra heverészés után szerettem volna még egyszer meggyőződni, hogy tényleg jó helyre szól-e a jegyünk. Nem. Az a másik oldal. Szuper. Nem baj, átballagtunk, ott már úgy tűnt, hogy több a rutinrobi arc, hiszen székekkel, napernyőkkel és jégtáskában hűtött sörökkel pihentek rá a bulira. 16.35-kor végre megnyílt a kapu és beengedték az akkor még kevésnek tűnő tömeget.

Mivel komolyabb fotómasinát soha nem lehet bevinni, így egy 8 megapixeles full hd-ban rögzítő mobillal és színpad előtti jeggyel a kezemben vártuk a kezdést. A meghirdetett 17.00 órás kezdésből csak további várakozás lett, 18.00-kor még szinte üres volt a stadion. Na most, vagy érdektelenségbe fullad az este és Prága nem érdemli meg, vagy ezek a csehek tudnak valamit és nem csak a sörfőzésben jeleskednek. 19.00-kor még mindig özönlöttek az emberek a stadionba, amivel egyértelművé vált, hogy sokkal többen vannak azok, akik tudták, hogy nem ötös kezdés lesz!

19.30-kor aztán meghallottunk egy akusztikus gitárt és Bruce egyedül lépett ki a színpadra, nyakában az egyik kedvenc Takamine gitárjával és felcsendült a Ghost of Tom Joad. A tömeg, ami akkorra már klasszikus és Bruce-hoz méltó stadionképet mutatott, megőrült. A háttérben pedig szinte észrevétlenül belopóztak az E-Street Band tagjai, kiegészülve a fúvós és vokál-ütős szekcióval. Elfoglalták helyeiket, hangszereiket, hogy mire Bruce befejezi a nyitó-szólódalt, belecsaphassanak a Badlands-be!

Félelmetes, hogy milyen formában van

A korábbi koncertállomások beszámolói alapján tudtuk, hogy nagyjából miket játszanak, de egy-egy Bruce koncert mindig a spontaneitáson alapul. Őszintén megvallva; nem hittem, hogy a cseh közönség jól fog működni, de a színpad előtti tömeg bármely amerikai koncerten hitelesen megállta volna a helyét!

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Főnököt rajongói városról városra kísérik és időt, valamint pénzt nem kímélve adóznak a rocktörténelem legnagyobb showman-jének. Apropó pénz: egy bécsi koncert színpad előtt állójegye 50.000 felett, inkább 70.000 forint körül mozog, ugyanez a jegy Prágában 20.000 forint. Az okát nem tisztem találgatni. Bár a Főnök minden pénzt megér, főleg ezen a turnén!

Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét. 

Félelmetes, hogy milyen formában van, 63 évét minden másodpercben meghazudtolja és olyan energiával játszik a közönséggel, ami a közel 3 óra 30 perces koncert alatt szinte teljes extázisba kerül! Kirobbanó, visszafogott, őrült, vicces, romantikus, mély, magasztos, vagány, energikus, szexi és megható hangulatok váltják egymást a koncert alatt. Megható, amikor megemlékeznek az elhunyt szaxofonosról, a Big Man-ről, Clarence Clemons-ról. Bruce a közönség felé tartja a mikrofont és a 3 kivetítőn egy pár másodperces videót láthatunk Clarence videomontázsáról. Mindezt a klasszikus Tenth avenue freeze out dal kiállásánál, amikor elhangzik a most már örök sor: „When the Big Man joined the band!” Az idei turné érdekessége egyébként, nem csak a 16 fős zenekar, hanem hogy a szaxofont az elhunyt Clarence unokaöccse, Jake fújja!

Springsteen - akit hazájában egy komikus viccesen csak így jellemez: Bob Dylan és James Brown eltitkolt gyermeke – ösztönember, aki úgy él a színpadon, mintha azt Ő találta volna ki. A közönség minden tagja vele együtt akar mozogni, énekelni és táncolni. Ja igen, a tánc. A Dancin’ in the dark videoklipje óta tudjuk, hogy minden lány egyszer Courtney Cox (Jóbarátok Monica) szeretne lenni és arra vágyik, hogy a Főnök felhívja őt táncolni. Ez most sem maradt el, sőt, két kislányt is felinvitált maga mellé! A Waitin’ on a sunny day sorait egy szemüveges kislány olyan jól tolta, hogy Bruce kiszúrta és egy refrént nekiadott! Az említett táncos dal pedig egy szőke kislányé lett, aki a szülők nyakában élvezte szinte az egész koncertet!



Springsteen és az E-Street Band az új anyagról 5 dalt játszott, köztük a címadó Wrecking ball-t, az ír kocsmazenére emlékeztető Death to my hometown dalt és a már 2001-ben játszott Land of hope and dreams-t. Szokása, hogy a koncertek „vége” felé begyűjti a közönség által magasba tartott papírtranszparenseket, melyekre a kedvenc dalokat írták.

Prágában elég korán kezdte a begyűjtést, így került sor a Candy’s room, a This hard land vagy a Bobby Jean dallamaira! A Főnök jobb formában van, mint valaha. A Born in the USA szülőatyja ismét a 80-as évekbeli motoroscsizmás-farmeres, feltűrt fehérpólós korszakát éli, persze tapasztaltabb, érettebb, de ugyanolyan vicces habitusával, kedvességével és szívbemarkoló dalaival.

Aki most volt először Bruce Springsteen koncerten, az is ugyanazt érzi, mint aki 40 éve hallgatja: „Lennék a szomszédja, olyan kedves ember…”

- Ujvári Zoltán Szilveszter „Zola” - 

[2012.07.22.]