˝Már óvodában is nagyon akartam...˝ - interjú Borbély Lőrinccel 

A dobosok nagy részéről keveset lehet tudni, valahogy kiesnek az ember látóteréből. Azonban nem keveset tesznek hozzá a dalok hangzásához, s fel is tudják dobni showelemekkel a koncerteket. Erős, biztos alapot biztosítanak az adott zenekar számára.
Borbély Lőrinccel, a Belmondo jelenlegi dobosával a kezdetekről, tervekről s zenei hozzáállásról is beszélgettem, s ha csak ennyi lett volna a témánk, már ebből is kiderülhet mindenki számára, hogy egy zeneileg képzett emberről van szó, konkrét elképzelésekkel bír, s érett világlátás is meghatározza személyiségét.

– A legtöbb esetben, ha a fiúkat megkérdezik kicsinek, hogy milyen hangszeren játszanának szívesen, akkor első helyen nem a dob szokott állni. Nálad miért ez lett a favorit?
– Általában sokan azért kezdenek el zenélni, hogy könnyebben menjen a csajozás, meg hát mégis egy nagy buli az egész! Nálam ez már egészen kiskoromban eldőlt, hiszen édesapám is dobol és sokszor volt szerencsém mögüle végignézni nagy koncerteket! Onnantól kezdve pláne nem volt kérdéses, hogy melyik hangszert válasszam!:)

– Soha egy pillanatig nem fordult meg a fejedben, hogy más hangszeren kezdj el játszani? Hiszen ebben az esetben elkerülhetetlen azért, hogy ne hasonlítsanak össze édesapáddal.
– Nem! Nagyon büszke vagyok azokra a dolgokra, amiket ő elért a zenei szakmában. De természetesen nem szeretnék az árnyékában lenni! Fontos számomra, hogy ne csak úgy tekintsenek rám, mint 'kis borbélyra'.

– Hogyan lehet ezt ténylegesen elérni? Hisz’ nagyon sok gyerekre teherként tud nehezedni az, ha a szülők közül valaki, vagy netán a testvér ugyanazon a hangszeren játszik; esetenként görcsössé is teheti a bizonyítási vágy. Mi ilyenkor a jó megoldás?
– Igyekszem olyan irányba mozdulni, ahol Ő még nem tette le a névjegyét. Az internetnek hála, több ilyen felület is van. Ilyenek például a dobos (cover) videóim a YouTubeon. De ezt mindenki másképp éli meg. Bennem is ott van minden egyes alkalommal kicsit a bizonyítási vágy, ha tudom, hogy apum is hall engem. De ez nem szabad, hogy a minőség rovására menjen!

– Kihagyhatatlan és fontos kérdés minden ilyen esetben: mikor kaptad az első saját dobfelszerelésed? És mi volt az első dal, amit megpróbáltál eljátszani rajta?
– Az első dobfelszerelésemet körülbelül egy éves koromban kaptam. Ez egy műanyag ütőfelületekből álló 'dob' volt. Én szerettem, a szüleim már kevésbé, mert már akkor se állt szándékomban simogatni a hangszert. Későbbiekben (amikor már felértem) egy home made gyakorlóasztalon szereztem meg az első vízhólyagjaimat, és törtem el az első verőket. Azt hiszem az első dalok, amiket megpróbáltam ledobolni a TOTO-hoz köthetőek. Aranyos lehetett :)!

– A sulival hogyan tudtad összeegyeztetni a zenei elfoglaltságokat?
– Nehezen! /nevet/ Főleg a gimis évek voltak picivel nehezebbek emiatt, de hát valamit valamiért!

– Az osztálytársak hogyan kezeltek? Különcként tartottak számon, hogy na, itt ez a dobos gyerek...vagy pont ellenkezőleg, könnyebb volt ezáltal a beilleszkedés?
– Az osztálytársak bírták, hogy van egy olyan ember a környezetükben, aki színpadon áll. Sokszor eljöttek koncertekre is, nagyon jó arcok voltak! Örülök, ha az emberek úgy könyvelnek el magukban, hogy a 'dobos srác', és ezért rendszerint teszek is.

– Mit teszel érte, hogy így könyveljenek el?
– Igyekszem az összes létező felületen ezt kommunikálni magamról. Egyébként néha már olyan természetességgel beszélek a zenéről, koncertekről, s minden másról, hogy fel se tűnik rögtön. Teljesen a részemmé vált! :)

– Mikor jött el nálad az a pillanat, hogy na, mostantól kezdve nem csak otthon akarom használni a hangszert, hanem ideje kilépni a nyilvánosság elé, egy zenekar keretében? Folyamatosan érlelődött benned a gondolat, vagy csak egyszer bevillant gyakorlás közben?
–  Már óvodában is nagyon akartam egy zenekart. De abban a korban a gyerekek (általában szülők unszolására) még csak furulyáznak. Szép hangszer, de indokolatlan lett volna egy dob, furulya duó. Már amikor gyakoroltam is azt képzeltem el, hogy egy nagyszínpadon 'állok'. Nagyon sokat segített, hogy láttam a célt magam előtt, testközelből!

– Mondjuk valóban érdekes lett volna az a duó...újító ötletnek nem rossz, bár valószínűleg hamar kifulladt volna… :) Egyébként te hogy állsz az ilyen érdekes hangszerpárosításokkal? Mikor mondjuk egy rockegyüttesbe bekerül a hegedű, vagy egy nagybőgő.
– Nem zárkózom el az ilyen párosításoktól. Ha egy hangszer hozzá tud adni valami pluszt az aktuális dal hangulatához, vagy magához a stílushoz, akkor mindenképp érdemes bevonni őket is. A mai napig szerepelnek például rockzenekarok lemezein vonósok, fúvósok. Sok esetben nélkülük nem is lenne olyan tökéletes a végeredmény!

– Ebből kiindulva, gondolom nem zárkóznál el egy olyan lehetőségtől, ha mondjuk egy szimfónikus zenekarral kellene színpadra állni…
– Hát az egy teljesen más zenei világ, de ha felkérnének biztosan igyekeznék kihozni magamból a maximumot!:)

– Térjünk át picit a youtube-on található cover videoidra. Ahogy végignéztem őket, elég széles palettán mozogsz zeneileg. Mi az oka annak, hogy nem csak egy stílusban mutattad meg a tudásod (azon kívül, hogy ezzel a széles zenei tudásod is szeretted volna prezentálni)?
– Kiskorom óta eléggé változatos zenei stílusok vesznek körbe. Talán ennek köszönhető, hogy szerintem képtelen lennék csak egy irányra ráállni. Természetesen a rockzene áll hozzám a legközelebb. Legalábbis ott tudom magamat a legjobban kiélni. De ha egy gépi effektekből összetákolt dalra is beugrik valami, akkor nem fogom vissza magamat! Itthon sokszor van olyan, hogy direkt olyan dalokra megyek rá, amiken semmilyen dob nincs. (Ezek általában a mai mainstream előadók slágerei) Ez is egy jó lehetőség arra, hogy az ember megtalálja a saját 'dobhangját'!

– Mi alapján választod ki azt a dalt, amiből covert csinálsz? ’Szerelem első hallásra’ után, vagy a kedvencek közül keresel tudatosan valamit?
– Általában igyekszem a dalok kiválasztásába bevonni külső baráti segítséget, de persze azoknál az ötleteknél is fontos, hogy meglegyen a 'szerelem első hallásra'. Ezekkel a videókkal elsősorban a dob, mint hangszer megkedveltetése a célom széles körben, illetve szeretném azt a tévhitet eloszlatni egy-két fejben, hogy a dob csak rockzenébe való!

– Amikor összeáll a fejedben a teljes koncepció: megvan a dal, illetve hogy miként szeretnéd prezentálni...a helyszínválasztás ezeknél a forgatásoknál mennyire élvez prioritást?
– Próbálom a videóimat olyan helyszíneken, kiegészítőkkel forgatni, aminek a megtalálása, leszervezése bár kicsit több előkészületet igényel, de mindenképp hozzáad a képi világhoz. A 10 emeletes panelház tetején volt a legizgalmasabb forgatni. Az ott lakók szeretete minden irányból körbevett minket, de látva a végeredményt szerintem megérte! :)

– Jelenleg kikkel zenélsz együtt?
– Jelen helyzetben a Belmondo zenekar sorait erősítem, illetve a nagyobb bulikon a ByeAlex produkcióban is feltűnök.

– Záróakkordként arra válaszolj nekem: ha lehetne két kívánságod, akkor mi lenne az
– A zenével kapcsolatos kívánságaim, ötleteim tárháza kimeríthetetlen! Én általában egy dolgot szoktam megfogadni év végén/elején. Az előző éves teljesítményemet valamivel túl kell szárnyalnom és hát szerencsére ez évről évre nehezebb!:) Nagyon örülök, hogy aktív részese lehetek a zenész társadalomnak illetve, hogy ismert zenekarokban/előadóak mögött dobolhatok.

– Rosta N. Napsugár –

[2013.11.21.]